A Nemzetközi Űrállomás lakói 24 óránként tizenhatszor láthatják felkelni és lenyugodni a Napot – feltéve, hogy épp nem dolgoznak vagy alszanak.
A látvány azonban minden alkalommal csak néhány másodpercig tart, tekintettel az űrállomás nagy (több mint 28 ezer km/órás) sebességére. Ezért nem is könnyű feladat egy olyan látványos fotót készíteni, amilyet most bemutatunk.
A felvételt az ISS 23. legénysége készítette nyugati irányba nézve, az Indiai-óceán déli része fölött repülve, 2010. május 25-én. (Kép: NASA / JSC)
A képen alul a Föld sötét pereme látható, kicsit talán a görbülete is kivehető. Fölötte a légkör különböző rétegei más-más színekben pompáznak, míg végül fokozatosan át nem mennek a világűr sötét hátterébe. A rétegeket nagyjából kijelölik az eltérő színek. Közvetlenül a szilárd felszín fölött található a naplemente által narancs és sárga színűre „festett” troposzféra (általában 6-20 km magasságig). A sárga árnyalatainak változatosságát itt a levegő eltérő pára- és aeroszol-mennyisége okozza. Ez a réteg tartalmazza a teljes légkör tömegének mintegy 80%-át, valamint lényegében az összes vízpárát. Itt találhatók a felhők, innen kapjuk a csapadékot. A fotón a troposzférában látható sötét csíkok is felhőrétegek.
A világos rózsaszín réteg a troposzféra fölött a sztratoszféra, amely kb. 50 km magasságig tart. Fölötte a kék különféle, egyre sötétedő árnyalatai a felsőlégkört jelzik, sorrendben felfelé a mezoszférát, a termoszférát, az ionoszférát és az exoszférát.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Űrállomás-átvonulás
Napfény csillan az Amazonason
Naplemente az ISS-ről fényképezve (NASA EO)