Az ESA több mint 14 éve pályán levő kísérleti műholdja, a Proba-1 fényképezte Európa legészakibb műholdkövető állomását a Spitzbergákon.
A veterán Proba-1 miniműhold (térfogata 1 köbméter) 2001 októberében állt pályára. Ez volt az ESA kis technológiai kísérleti műholdjai sorozatának (PRoject for OnBoard Autonomy) első darabja. A jelek szerint a kísérletek jól sikerültek, az űreszköz azóta is jól működik – immár az űrügynökség földmegfigyelési programjának szolgálatában. A Proba-1 fedélzetén a hiperspektrális képalkotásra alkalmas CHRIS, valamint az 5 m-es felszíni felbontású, fekete-fehér képek készítésére használt HRC repül. Ez utóbbival készült az itt bemutatott felvétel is. A műhold egyéb kísérletei közül érdemes megemlíteni a készítése idején újdonságnak számító gallium-arzenid napelemeket, a műholdtest térbeli orientációját biztosító, pörgettyűktől mentes, csak csillagérzékelőkre támaszkodó eljárást, az űrbeli alkalmazásra készült egyik első, mára már rekord élettartamot elért lítium-ion akkumulátort, valamint a fedélzeti számítógép ERC32 mikroprocesszorát.
A Proba-1 a Föld körül. (Fantáziakép: ESA)
A Proba-1 alábbi felvételén a követőállomás (Svalbard Satellite Station) a Norvégiához tartozó szigeten, az Atlanti-óceán északi részén található, nagyjából félúton Skandinávia és az Északi-sark között. Működtetője a Kongsberg Satellite Services vállalat, így ez a legnagyobb magánüzemeltetésű követőállomás a világon.
A jóval a sarkkörön túli elhelyezkedés nagy előnye, hogy a poláris pályákon (az egyenlítői síkra közel merőlegesen) keringő földmegfigyelő műholdak naponta mind a 14 átvonulásuk alkalmával le tudják sugározni adataikat. (Alacsonyabb szélességi körök mentén fekvő állomásoknál ez nem lehetséges, hiszen miközben a műhold kering a pólusok fölött húzódó pályán, közben alatta elfordul a Föld, rajta az adott állomással.)
A Spitzbergákon elhelyezett állomás az európai Galileo műholdas navigációs rendszer földi hálózatában is fontos szerepet játszik. Egyrészt a navigációs üzenetek felsugárzására használják, másrészt itt is folyamatosan monitorozzák a műholdrendszer segítségével végrehajtható helymeghatározás pontosságát. Ezen túl a nemzetközi KOSZPASZ-SARSAT műholdas keresési és mentési rendszer három európai földi állomásának egyike is itt található. Ezeken keresztül jutnak el a bajba került felhasználóktól a műholdak továbbításával érkező rádiós vészjelzések a mentést megkezdő szervezetekhez.
A hosszú árnyékok a havon a műholdkövető antennákat borító kupoláktól származnak. (Kép: ESA)
A kép bal felső részén feltűnő a repülőtér hótól és jégtől megtisztított futópályájának betoncsíkja. Maguk a műholdkövető antennák a repülőtérhez képest mintegy 400 m-rel magasabban találhatók. A hozzájuk vezető – szintén hómentes – út mentén felismerhető a sziget erőműve. Ugyancsak itt található – bár a Proba-1 műhold felvételén nem látszik – az a „magbunker (Global Seed Vault), amelyben a Föld élelmiszernövényeinek magjaiból álló mintákat őriznek. Egy esetleges globális katasztrófa után, ha egyáltalán lesz még valaki, aki növényeket termesszen, annak ide kell majd eljutnia a magokért... Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Két új földi állomás
Norvégia beszáll a Galileóba
Amerikai poláris földmegfigyelő hold
Sentinel-1B: az első radarkép
A Proba-1 felvétele a Spitzbergákon levő követőállomásról (ESA)
Proba-1 honlap (ESA)
A Hubble-űrteleszkóp 26. születésnapja alkalmából ismét egy égi tüneményt örökített meg, amely egy hatalmas kozmikus szappanbuborékra emlékeztet.
