A Földközi- és a Vörös-tengert összekötő kulcsfontosságú hajózási útvonalat 2015-ben kibővítették.
Eredetileg a Szuezi-csatornát tíz évnyi építkezés után 1869-ben nyitották meg. A mostani bővítés munkálatai egy éven át tartottak. A csatorna gazdaságilag igen fontos útvonal-rövidítést jelent a tengerjáró hajók útvonalában Európa és Ázsia között. Így nem kell megkerülni délről Afrikát, hogy a két földrész közötti hatalmas kereskedelmi forgalmat lebonyolítsák. Az elmúlt évtizedekben a Szuezi-csatorna áteresztő képességét igyekeztek növelni, nagyobb méretű hajók számára is lehetővé tenni az átkelést. A legutóbbi munkálatok már nem csupán a csatorna szélesítésére és mélyítésére terjedtek ki: 35 km hosszan egy új, a meglevő csatornával párhuzamos új csatornaszakaszt alakítottak ki.
Alább két, az amerikai Landsat-8 földmegfigyelő műhold OLI (Operational Land Imager) műszerével készített űrfelvételt láthatunk. Az egyik a 2014. augusztus 6-án, még a munkák megkezdése előtt érvényes állapotot mutatja. A másik 2016. április 5-én készült, mintegy kilenc hónappal az átadás után, amikor a hajók már birtokba vették az új ágat.
A Szuezi-csatorna középső része Iszmáilija közelében, 2014 augusztusában (fent) és 2016 áprilisában (lent). (Képek: NASA EO / Jesse Allen / U.S. Geological Survey)
A Szuezi-csatorna észak-déli irányban 193 km hosszan köti el a földközi-tengeri Port Szaíd (Port Said) kikötővárosát a vörös-tengeri Szuezzel (Port Suez). Port Szaídtól délre 76 km-re fekszik a csatorna mentén Iszmáilija (Ismailia) városa, amely a műholdképek közepén látható. Lejjebb délre, a 95. km után következik a Nagy-keserű-tó (a képek alján épp hogy látszik egy részlete). Ez az egyik olyan hely a csatorna mentén, ahol a víz kiszélesedik, a hajók megpihenhetnek. Itt várják be, amíg elhalad a szembe jövő forgalom, hogy aztán a másik irányba haladó hajók birtokba vehessék az „egysávos” csatornát. Épp ezt a várakozási időt csökkenti le az új szakasz. Ahogy a második, idén áprilisi műholdkép kinagyított részletén is látszik a hajók farvizének elhelyezkedéséből, a jobb oldali (keleti) új ágban felfelé (északi irányba), a bal oldaliban lefelé haladnak a hajók.
A Szuezi-csatornát működtető egyiptomi hatóság szerint a korábbi 8-11 órás várakozási idő az újonnan átadott második „forgalmi sávnak” köszönhetően 3 órásra rövidülhet, a csatornán való teljes áthaladást 18 óra helyett 11-ből is meg lehet úszni.
A műholdképeken nem látszanak csatornazsilipek. Egyszerűen azért, mert a Szuezi-csatornán nincsenek is ilyenek! A Földközi-tenger és a Vörös-tenger vízszintjei ugyanis nem különböznek lényegesen. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A Szuezi-csatorna északi vége
A Szuezi-csatorna radaros űrfelvételen
A Nagy-Keserű-tó
Homokvihar Egyiptomban - Űrfelvétel az ELTE műholdvevő állomásáról
A Szuezi-csatorna kibővített szakasza Landsat műholdképen (NASA EO)
A XIX. században még kopár vulkáni táj volt, az űrfelvételen már erdőktől zöldell a hegy. Emberi segítséggel bár, de a növényzet meghódította a kis szigetet.
