Videón az idei hurrikánszezon

A NASA műholdas mérései és szuperszámítógépes szimuláció alapján láthatjuk újra 2017 nevezetes hurrikánjait.

Harvey, Irma, José, Maria, Ophelia... Néhány az Atlanti-óceán medencéjében 2017-ben kialakult, és alkalmanként jelentős pusztítást végzett trópusi viharok közül, amelyek mind szerepeltek a hírekben idén. A NASA Goddard Űrközpontjának szakemberei megpróbálták műholdas mérési adatok felhasználásával láthatóvá tenni a légkör dinamikus folyamatait. Segítségükre voltak a levegőben szálló aeroszolok, vagyis apró részecskék, amelyeket a szelek mozgatnak, s így kirajzolják az áramlásokat. A lélegzetelállító eredmény az alábbi videón látható.

Ezt fújta a szél... 2017. július 31. és november 1. között. (Forrás: NASA GSFC)

A színek háromféle aeroszol mozgását ábrázolják a térképen. A tengervízből származó só kék, a füst szürkésfehér, a homok pedig világosbarna színű. Az árnyalatok erőssége az adott anyagoknak a levegőben mért koncentrációjára utal. Az első szembeötlő dolog, hogy milyen messzire el tudnak jutni a szelek szárnyán a finom részecskék a levegőben. A Csendes-óceán partvidékén fellobbanó bozóttüzek füstje például keleti irányba haladva átjut Észak-Amerikán, majd akár az Atlanti-óceánon is, elérve alkalmanként Európát. Az Afrika partjainál kifejlődő hurrikánok nyugat felé haladva keresztülvágnak az Atlanti-óceánon és elérik az észak-amerikai partokat, de alkalmanként visszafordulnak keleti irányba. 2017-ben az Ophelia trópusi vihar (a szezon és egyben az animáció vége felé) arról vált nevezetessé, hogy magas északi szélességekig jutott, elérte a Brit-szigeteket, miközben magával vitte a Szahara homokját és a portugáliai erdőtüzek füstjét.

Jól ismert tény, hogy az Afrika felől, a Szaharából származó homok eljut Dél-Amerikába és a Mexikói-öböl térségébe. Ezt a folyamatot a videón kitűnően nyomon lehet követni. Az aeroszolok kémiai, fizikai és biológiai szerepének jobb megértése érdekében a kutatók földmegfigyelési műholdakról származó adatokat, fizikai és matematikai modelleket és számítógépes szimulációkat alkalmaznak a globális jelenségek feltárására, az összefüggések felfedésére. Ami ma tudományos kutatás, az a közeljövőben javítja majd az időjárás-előjelzéseket.

Az óramutató járásával ellentétes irányban forgó hurrikánok – amelyek közül a legemlékezetesebbeket az animáción névvel is megjelölték – azért követhetők jól ezeken az ábrákon, mert a tengervízből származó sót visznek magukkal. Az erős szél felkapja az óceánfelszínről a vízcseppeket, így jut a só is a levegőbe. A közvetlenül az afrikai partok mellől induló Irma hurrikán esetében jól megfigyelhető, hogy a vihar fejlődése nyomán hogy tisztul, mosódik ki az esőfelhőkbe jutó szaharai eredetű homok. Ez a folyamat általában minden hurrikánnál lejátszódik, de az Ophelia ebből a szempontból is kivételes volt a 2017-es szezonban.

Kapcsolódó cikkek:
Harvey Houstonban járt
Még Harvey
Irma lecsapott Floridára
Újra a hurrikánokról
Puerto Rico éjjel, hurrikán után
Légköri aeroszolok
Bolygónk az űrből (6) – Aeroszolok a légkörben
A változás a levegőben van
Homok Afrikából Dél-Amerikába
Egy poros nap az óceán fölött

Kapcsolódó linkek:
Hurrikánok és aeroszolok 2017-ben (NASA Goddard Media Studios)