Az óceánok általában nem csak a kék különböző árnyalataiban pompáznak. A vízben lezajló folyamatoktól függően a zöldtől a szürkéig a legkülönbözőbb színek figyelhetők meg.
A bemutatott képet a NASA Aqua műholdján működő, közepes felbontású, képalkotó spektroradiométer (MODIS, Moderate Resolution Imaging Spectroradiometer) 2018. november 23-án készítette az Arab-tenger színesen kavargó vizéről.
A kép olyan, mint egy, a tudomány és a művészet összefonódásaként előálló vízfestmény. Az eredeti műholdfelvételből Norman Kuring, a NASA Óceánbiológiai Csoportjának munkatársa készítette a képet, aki különböző szoftverekkel és szimulált színszűrőkkel emelte ki a felvétel egyébként láthatatlan, finom részleteit. A klorofillban gazdag víz örvényei valóságosak, Kuring egyszerűen csak szétválasztja és felerősíti a felvételben eredendően benne lévő árnyalatokat és tónusokat.
A NASA Aqua műholdjának 2018. november 23-i felvétele az Arab-tenger északi részéről. A kép bal felső sarkában a Perzsa-öböl (Arab-öböl) bejáratát jelentő Hormuzi-szoros látható. Ennek folytatása kelet felé az Ománi-öböl az Arab-félsziget keleti részén elhelyezkedő Omán és Irán között. Keletebbre Pakisztán alkotja az Arab-tenger északi partját, a kép jobb szélén Karacsival. (Kép: NASA EO / Norman Kuring / NASA Ocean Color Web)
A különböző színárnyalatokból a tenger vizében végbemenő folyamatokra következtetnek a szakemberek. A folyók például különféle üledékeket mosnak be a tengerbe, talajokat, kőzetek törmelékét és szerves maradványokat, ami a part menti sávban színezi el a vizet. A műholdfelvételeket elemezve a szakemberek következtetni tudnak a tengerbe kerülő üledék mennyiségére és típusára, amelyek közül különösen az oldott szerves anyagok követése fontos, mert ez hatással van a vízminőségre.
Ugyancsak hatással van a tengervíz színére a fitoplankton mennyisége. Ezek az apró, növényszerű élőlények képezik a tengeri tápláléklánc alapját. A fitoplankton mennyisége elsősorban a szén-dioxid, a napfény és a jelen lévő tápanyagok mennyiségétől függ, de hatással vannak rá más tényezők is, például a vízhőmérséklet, a sókoncentráció, a szél és a fitoplanktonnal táplálkozó állatok száma. Megfelelő körülmények fennállása esetén a fitoplankton robbanásszerűen szaporodik, a jelenséget virágzásnak nevezik.
Az Arab-tengerben gyakran kialakulnak a fitoplankton virágzása következtében a képen is megfigyelhető, vékony, örvénylő szalagok. Az Arab-tenger északi részén a fitoplankton virágzását erőteljesen befolyásolja a monszun. A kiterjedt virágzás főként nyáron jellemző, amikor a délnyugati szál az óceán felől a part irányába fúj, összekeverve a vizet. Előfordulhat azonban a virágzás télen is, amikor az északkeleti szél a szárazföld felől fúj.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Az óceánok színváltozása
Algavirágzás az Arab-tengeren
Algák háborúja
Vörös dagály
Késő tavaszi algaörvények az óceánban
A Kaszpi-tó színei – Űrfelvétel az ELTE műholdvevő állomásáról
Globális tengeri színtérkép
„Víz-festmény” (NASA EO)
MODIS képalkotó spektroradiométer
NASA Ocean Color Web
Norman Kuring korábbi, a Dél-Afrika nyugati partjainál kialakuló Benguela-áramlást bemutató munkája