Európa, felhők nélkül

Február végén szokatlanul napos, derült idő volt Európa-szerte, ami a műholdak „figyelmét” sem kerülte el.

Ha a felhőborításról, illetve a napsütéses órák számáról készült világtérképekre nézünk, észrevehetjük, hogy a Európa az egyik leginkább felhős földrész. A viszonylag napsütéses délnyugat-európai országoktól (Spanyolországtól és Portugáliától) eltekintve máshol elég gyakran borítják felhők az eget. Különösen igaz ez a téli időszakban. Idén február 23–27. között viszont, amikor egy magasnyomású légköri képződmény határozta meg a kontinens időjárását, szokatlanul tiszta volt az ég. A felmelegedés nyomán a máskor borús és hűvös Nagy-Britanniában, Hollandiában és Svédországban a többi év hasonló időszakához képest rekord magas hőmérsékleteket regisztráltak a meteorológiai állomások.

Alább egy nappal és éjszaka készült műholdképet mutatunk be, amelyeket amerikai földmegfigyelő űreszközöknek köszönhetünk. A február 27-ei nappali kép a NASA Terra műholdja MODIS (Moderate Resolution Imaging Spectroradiometer) műszerének adataiból készült. A jellemzően szántőföldi művelés alatt álló, kevés erdővel borított területek így tél végén inkább barnás színben mutatkoznak, az erdőségek pedig sötétzöldek. Az atlanti partvidéken – Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában, valamint a Brit-szigeteken – a viszonylag enyhébb és csapadékos éghajlat miatt a növényzet télen is zöldell. Hó leginkább csak az Alpok és a Pireneusok magasabb hegycsúcsait borította a szokatlanul meleg február végi héten.

(Kép: NASA EO / Joshua Stevens / LAADS / LANCE)

Az éjszakai kép február 26-áról származik, a Suomi NPP műhold VIIRS (Visible Infrared Imaging Radiometer Suite) műszerével készítették. Feltűnőek a nagyvárosok, a néhol a településeket összekötő úthálózat elemei is kivehetők. A legfényesebb éjszakai „látványosságok” Madrid, London, Párizs és Berlin – mind nagy európai fővárosok. Számos helyen, így Közép-Európában és Olaszország északi részén, a Pó völgyében a diffúz és a vártnál fényesebb foltok az alulról megvilágított vékony felhőzet és ködösség miatt látszanak a képen.

(Kép: NASA EO / Joshua Stevens / Suomi National Polar-orbiting Partnership)

Végül egy 1999 és 2019 között mért MODIS adatokból készült térképet mutatunk be, amely az év adott napja (esetünkben február 27.) ±1 hetes környezetében a felhőmentes ég valószínűségét ábrázolja Európa fölött. A fehérhez közeli színek a leginkább felhős, az egyre sötétebb kékek pedig az inkább derült területeket jelölik, a két évtizedes átlag alapján. Jól látható – amit persze tapasztalatból is tudunk –, hogy február vége felé Nyugat- és Közép-Európában máskor inkább a borultság jellemző.

(Kép: NASA EO / Joshua Stevens / NASA EO / Joshua Stevens / NASA EOSDIS/LANCE and GIBS/Worldview)

Az európai földmegfigyelő műholdak sem maradtak le a szokatlanul felhőmentes februárról, az Európai Űrügynökség nyomán erről a Sentinel blogon olvashatnak képes beszámolót.

Kapcsolódó cikkek:
Felhőmentes Brit-szigetek
Szépek és hasznosak
Felhős bolygónk
Bolygónk az űrből (4) – Felhőtérkép
Bolygónk az űrből (1) – Éjszakai fények

Kapcsolódó linkek:
Derült február végi Európa műholdképeken (NASA EO)
Alpok, kis ráadással (Sentinel blog)