Queensland, árvíz, hordalék

Ausztrália északkeleti részén fekszik Queensland szövetségi állam, ahol 2019 elején özönvízszerű esőzéseket tapasztaltak.

Helyenként több csapadék hullott, mint máskor egy egész éven át, csakhogy most kevesebb mint egy hét leforgása alatt. Az okozott kár sok millió dolláros, lakóházak semmisültek meg, és közel félmillió szarvasmarha vált a természeti katasztrófa áldozatává.

Az európai Copernicus földmegfigyelő program egyik Sentinel-2 műholdjának képén a megáradt folyók által a Korall-tengerbe szállított hordalék látható. A Korall-tengerben található Földünk legkiterjedtebb korallzátonya, a Nagy-korallzátony, amelynek egy részlete a műholdképen is feltűnik – a parttól kb. 35 km hosszan benyúló sáros vízhez vészesen közel.

A Burdekin folyó (balra lent) által a Korall-tengerbe szállított hordalék két nappal a nagy esőzések után, 2019. február 10-én. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2019 / feldolgozás: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

A fenti Sentinel-2 műholdkép kinagyított részlete a folyó deltatorkolatát mutatja.

A Burdekin csúcsvízhozama alapján Ausztrália legjelentősebb folyója, közel 900 km-en át kanyarog, vízgyűjtő területe megközelíti a 130 ezer km²-t. Ami az Ausztrália északkeleti partjai közelében 2000 km hosszan húzódó, 350 ezer km²-re kiterjedő Nagy-korallzátonyt illeti, az ebből a folyóból kapja a legnagyobb édesvíz- és hordalék-utánpótlását. A világhírű, az UNESCO világörökségi listáján 1981 óta szereplő – és a klímaváltozás és a víz szennyezése miatt jelenleg nagy veszélyben levő – ökoszisztéma valójában mintegy 3000 különböző zátony és 900 korallsziget összefüggő együttese. Az elmúlt három évtizedben a Nagy-korallzátony több mint fele eltűnt. Ebben a melegedő vízen túl az is közrejátszik, hogy a vegyszereket és műtrágyát is tartalmazó, a folyók által ide szállított hordalék időnként ellepi a koralltelepeket, kitakarva a napfényt és esetenként káros algavirágzásokat előidézve.

A Queensland partjainál a tengerbe mosódott hordalékról készített februári Sentinel-2 műholdkép szerepelt az Európai Űrügynökség (ESA) heti földmegfigyelési videósorozatának egyik áprilisi epizódjában. (Videó: ESA)

A 13 színképi sávban érzékeny Sentinel-2 műholdpáros adatait világszerte sikerrel alkalmazzák a part menti vizek és a tavak szennyezettségének felmérésére, az időbeli változások követésére. (Forrás: Sentinel blog)

Kapcsolódó cikkek:
A Nagy-korallzátony az űrből
Egészségesek-e a korallzátonyok?

Kapcsolódó linkek:
Hordalék a queenslandi árvizek nyomán (ESA)