A Csendes-óceán nyugati részén 2013 óta növekszik egy új, vulkanikus sziget, 2020. június közepe óta viharos tempóban.
Az Ogaszavara-szigetek (más néven Bonin-szigetek) Tokiótól mintegy 1000 km-rel délre fekvő, 30 szigetből álló szigetcsoport a Csendes-óceán nyugati részén. Az együttesen 73 km2 területű szigetek közül csak kettő lakott, a lakatlanok egyike a Nishinoshima-sziget, amely az elmúlt években, különösen pedig az elmúlt hónapokban erős vulkáni aktivitást mutatott. A szigetcsoport érdekessége, hogy szigetei soha nem álltak szárazföldi összeköttetésben egyetlen kontinenssel sem, aminek következtében élővilága egyedi evolúciós utat járt be. Ennek köszönhetően az UNESCO 2011-ben a „Távol-Kelet Galápagosának” is nevezett szigeteket természeti világörökségi helyszínné nyilvánította. További érdekesség, hogy a két lakott sziget nagyobbikán (Chichijima, korábban Peel-sziget) működik Japán Nemzeti Csillagászati Obszervatóriumának egyik, 25 méter átmérőjű rádiótávcsöve.
Az Ogaszavara-szigetcsoport elhelyezkedése Japán nagy szigeteitől délre. (Kép: Wikipédia)
Az első, természetes színekben látható felvételt 2020. július 6-án a NASA Aqua műholdja készítette a MODIS közepes felbontású spektroradiométerével. A kitörés füstje több száz kilométer hosszan észak felé sodródik, miközben több kilométer magasságig emelkedik.
Az Aqua műhold MODIS radiométerének 2020. július 6-i felvétele a Nishinoshima-szigetről. (Kép: NASA EO, Lauren Dauphin, MODIS adatok: NASA EOSDIS/LANCE and GIBS/Worldview)
A másik felvétel hamisszínes, amelyet a NASA Landsat–8 műholdja infravörös és látható tartományba eső észlelési sávjai (7-6-4 sávok) alapján állítottak össze. Az infravörös sávoknak köszönhetően feltűnő a kiömlő, forró láva, valamint a viszonylag hűvösebb, észak felé terjedő hamufelhő. A sziget közelében a világos, lilás árnyalatúnak látszó felhőket a tűzhányóból közvetlenül kilövellő vízgőz, illetve a tengerbe ömlő láva hatására elgőzölgő tengervíz együttesen alkotja.
A Landsat–8 hamisszínes felvétele 2020 július 4-én készült a szigetről. (Kép: NASA Earth Observatory, Lauren Dauphin / USGS)
A Japán Parti Őrség helyszíni beszámolói és légi felvételei szerint a tűzhányó tevékenysége május végén élénkült meg, amikor a korábbi hónapoknál sokkal intenzívebben lövellt ki hamut és lávát. Méréseik szerint július 3-án a füstoszlop magassága elérte a 4700 métert, míg másnap már 8300 méter magasságban is detektálták a vulkáni hamu szemcséit. 2013 óta, mióta a vulkáni sziget előbukkant az óceán vizéből, még soha nem emelkedett ilyen magasságig a Nishinoshima-sziget vulkánjából kidobott anyag. Aznap a vulkáni bombák a szigettől 2,5 km távolságig repültek.
A Japán Térinformatikai Hatóság beszámolója szerint a sziget déli partja június 19. és július 3. között legalább 150 métert nyomult előre. Eközben az ESA Sentinel–5P műholdjának Tropomi műszere jelentős nagyságú, a vulkánkitörésből eredő kén-dioxid-felhőt mutatott ki. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Eső áztatta vulkán
Az Agung alatt
Egy eltűnt sziget
Vulkáni színjáték
Vulkánkitörés az űrből
Nem tűnt el az új sziget
A hamut és lávát okádó Nishinoshima-sziget (NASA Earth Observatory)
A Nishinoshima-sziget fejlődését bemutató sorozat (NASA Earth Observatory)
A NASA Parker Solar Probe űrszondája éppen a megfelelő helyen járt ahhoz, hogy július 5-én látványos felvételt készíthessen az üstökösről.
