Ugyanaz, ugyanott

Különösen látványos természeti jelenséget örökített meg a NASA Terra műholdja az Atlanti-óceán fölött – öt év különbséggel.

Korábbi cikkeinkben (lásd lent) többször előfordultak már Kármán-örvények vagy Kármán-féle örvénysorok. A jelenség olyankor alakul ki, amikor a szél valamilyen kiemelkedő akadályba ütközik. Különösen gyakran fordul elő ott, ahol az óceánok fölött akadálytalanul áramló levegő útjába olyan sziget kerül, amelyen több kilométer magasba nyúlnak a hegyek.

A NASA Terra műholdjának 2020. július 9-i felvétele az Atlanti-óceán fölött, Madeira szigete mögött kialakuló Kármán-örvényekről. (Kép: NASA EO, Joshua Stevens, MODIS adatok: NASA EOSDIS/LANCE and GIBS/Worldview)

A jelenség Kármán Tódor magyar mérnökről, fizikusról és alkalmazott matematikusról kapta a nevét, aki elsőként írta le az akadály mögött kialakuló, váltakozva egyik és másik irányban leszakadó örvények elméletét. Az akadály hatására a levegő lelassul, mellette viszont gyorsabban áramlik, ezért örvénnyé csavarodik fel, majd az örvények a sziget két oldalán váltakozva, ellentétes irányban csavarodva szakadnak le. Az örvények tényleges alakja többek közt a szél sebességétől függ. (Kármán Tódor a műszaki tudományok számos területén, a gépészetben, a mechanikában, a szilárdságtanban és az áramlástanban ért el kiemelkedő eredményeket, utóbbiakhoz kapcsolódik az örvénysorok leírása. Ugyancsak áramlástani eredményei azok, amelyek a repüléshez, és azon keresztül a sokak által a világűr határának tekintett Kármán-vonal definiálásához kapcsolódnak. Áramlástani munkássága a sugárhajtás vizsgálatán keresztül az asztronautikához is kapcsolódott, ő volt a NASA Sugárhajtás Laboratóriumának társalapítója.)

Ugyancsak a Terra műhold örökítette meg szinte ugyanott, a Kanári-szigetek és Madeira térségében a Kármán-örvénysort 2015. május 20-án. (Kép: NASA EO, Jeff Schmaltz, LANCE/EOSDIS Rapid Response)

A Kármán-örvények a viszonylag gyakori légköri jelenségek közé tartoznak, különösen a passzátszél uralta térségekben. A bemutatott két kép is ilyen területről készült, méghozzá szinte ugyanott, csak öt év különbséggel. Mindkettőt a NASA Terra műholdján működő, közepes felbontású, képalkotó spektroradiométerrel (MODIS, Moderate Resolution Imaging Spectroradiometer) készítették. Az örvények az Atlanti-óceánban, Afrika nyugati partjai közelében található Madeira, illetve a Kanári-szigetek fölött alakultak ki, az északkeletről fújó passzátszél hatására délnyugat felé szakadnak le az örvények a szigetekről. Madeirán a fő sziget csúcsai csaknem kétezer méteres magasságba nyúlnak, míg a Kanári-szegetek közül a Tenerifén emelkedő Teide közel 4000 méteres, de a csoport több más szigetén is előfordulnak 1000–2000 méternél magasabb csúcsok, amelyek már bőven elegendőek a légáramlás megzavarásához és a Kármán-örvények létrehozásához.

Végül, de nem utolsósorban ugyanarról a területről egy harmadik, de éjszaka, infravörösben készített felvételt is bemutatunk, amelyen szintén Kármán-örvények láthatók.

A NASA Suomi NPP műholdjának 2019. július 19-i felvétele a látható és infravörös sugárzást egyaránt észlelő VIIRS (Visible Infrared Imaging Radiometer Suite) műszerével készült, így az éjszakai felvételen is kirajzolódnak a Kármán-örvények. A tengerparti települések fényei kirajzolják a két nagyobb sziget, Tenerife és Gran Canaria körvonalait. (Kép: NASA EO, Joshua Stevens, VIIRS adatok, Suomi National Polar-orbiting Partnership)

Kapcsolódó cikkek:
Művészi Földünk
A Juan Fernández-szigetek felhőnyomai
125 éve született Kármán Tódor
Kármán-féle örvényutak - űrfelvétel az ELTE műholdvevő állomásáról

Kapcsolódó linkek:
Kármán-örvények Madeiránál (NASA Earth Observatory)
Kármán-örvények a Kanári-szigeteknél és Madeiránál (NASA Earth Observatory)