Bár a NASA Suomi NPP műholdja nem Finnországról (finnül Suomi) kapta a nevét, korábban viszont látványos felvételeket készített az éjszakai Skandináv-félszigetről.
A NOAA és a NASA Suomi NPP (National Polar-orbiting Partnership) műholdja 2016-os felvételeiből állították össze a Skandináv-félsziget éjszakai képét. Ez azért volt lehetséges, mert a műhold fedélzetén dolgozó, a látható és az infravörös tartományban működő képalkotó spektrométer (VIIRS, Visible Infrared Imaging Radiometer Suite) „éjjel-nappali sávja” elég érzékeny ahhoz, hogy észlelje a Föld éjszakai félgömbjéről érkező, a fényforrások által kisugárzott, és a felszínről visszaverődő fényt, és mérje azok változását.
A NASA Suomi NPP műholdjának 2016-ban készült felvételeiből összeállított éjszakai látkép a Skandináv-félszigetről. (Kép: NASA Earth Observatory, Joshua Stevens; Black Marble: NASA/GSFC, Blue Marble: Reto Stöckli)
A kép nagy részén a Lappföld terül el, ahol a lappok (a saját nyelvükön számik) élnek és a világon egyedüli népként háziasított rénszarvasokat tartanak. A közel 400 000 km2 területű Lappföld négy ország (Finnország, Svédország, Norvégia és Oroszország) területén helyezkedik el, az itt élő számik lélekszáma mintegy 80–100 ezer, ugyanakkor a Skandinávia területék élő rénszarvasok számát mintegy 500 ezerre becsülik, amelyek nagyobb részét a lappok tartják. Történelmi feljegyzések szerint már a nyolcadik–kilencedik században is ez jelentette a számi nép megélhetésének legfőbb forrását.
A fenti felvétel, a tájékozódást segítő feliratokkal. (Kép: NASA Earth Observatory, Joshua Stevens; Black Marble: NASA/GSFC, Blue Marble: Reto Stöckli)
A Suomi NPP műhold 833 km magasságban, poláris napszinkron pályán kering. A 2011-ben NPP-ként felbocsátott meteorológiai és földmegfigyelő műholdat 2012 januárjában nevezték el a műholdas meteorológia egyik atyjának tekintett, finn származású Verner E. Suomiról (1915–1995), aki az Ålalnd-szigetekről Amerikába érkezett finn bevándorlók gyermekeként Minnesotában született, és aki hosszú időn át a Wisconsin–Madison Egyetem meteorológiai tanszékének volt a professzora. Ő építette azt a síklapos sugárzásmérőt (FPR, Flat Plate Radiometer), amelynek első változatát az Explorer–7 műhold fedélzetén 1959 októberében juttatták a világűrbe. Öt évtizedes tudományos pályafutása során Suomi számos további műhold-meteorológiai műszer építését irányította, amelyek a felhőzet és más időjárási jelenségek mellett bolygónk sugárzási hőháztartásának mérését is végezték.
A Landsat–8 OLI műszerével 2014. január 30-án készített felvétel Finnország sarkkörhöz közeli területéről. (Kép: NASA Earth Observatory, Joshua Stevens; U.S. Geological Survey)
A bemutatott harmadik felvételt a NASA Landsat–8 műholdja az OLI (Operational Land Imager) kamerával készítette, még 2014. január 30-án. (Közlésének aktualitását az adja, hogy múlt hónapban ezt a képrészlet kellett felismerni a NASA Earth Observatory havonta megjelenő rejtvénypályázata olvasóinak.) A képen látható terület csak néhány kilométerrel van délre Lappföld finn tartomány déli határától, az Északi-sarkkör pedig a kép felső széle közelében fut. A terület az Oulanka nemzeti park része, a legfeltűnőbb alakzat a délkelet felé tartó Oulankajoki folyó, amely a kép keleti szélén lép át Oroszországba, ahol Olanga néven folytatja útját, és ömlik a karéliai Pja-tóba. A folyó mintegy 135 km hosszú, nagyjából fele-fele arányban osztozik rajta a két ország. (A kép jobb széle közelében felismerhető a finn–orosz határ közelítőleg észak–déli irányban futó, világos, egyenes vonala.) Az Oulankajoki a sarkkörtől északra ered, a képen már attól valamivel délre kanyarog. A felvétel készítésekor a Nap csak néhány fok magasan állt a délkeleti látóhatár fölött, ennek köszönhetők a hosszú árnyékok és az aranyszínben pompázó hegycsúcsok. A táj egy részét az úgynevezett „alpesi fénylés” (alpenglow, Alpenglühen) világítja meg, amit az okoz, hogy bár a Nap a helyi horizont alatt van, a levegőben lebegő hó, vízpára és jég visszaveri a földfelszín irányába a napfényt.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Hóolvadás a sarkvidéken
Szépek és hasznosak
Kék üveggolyó 2012
Rénszarvasokhoz műholdas hótérképek
Jégtáblák Szentpétervár körül – Űrfelvétel az ELTE műholdvevő állomásáról
Az őszi Lappföld – Űrfelvétel az ELTE műholdvevő állomásáról
Felhős Karélia, napos Ladoga – Űrfelvétel az ELTE műholdvevő állomásáról
Amerikai poláris földmegfigyelő hold
Suomi (NASA EO)
V. E. Suomi síklapos sugárzásmérőjének leírása (NASA)
Landsat–8 (NASA)
A Csendes-óceánban történt hatalmas vízalatti kitörést követő hamu- és gázfelhő terjedését műholdas képek sorozatán is lehet követni.
