Kiszáradó tó

Kína legnagyobb édesvizű tavának vízszintje jelentős évszakos ingadozásokat mutat, idén azonban rendkívül alacsonyra süllyedt a vízszint.

A Kína Csianghszi tartományában lévő Pojang-tó az ország legnagyobb édesvizű tava, hossza 170 km, legnagyobb szélessége 17 km, felszíne 3210 km². Legnagyobb és átlagos vízmélysége 25,1, illetve 8,2 méter, víztérfogata 25,2 köbkilométer. A tó vízállása, és ezzel együtt kiterjedése évszakos változást mutat, télen jellemzően alacsony a vízszint, az évszakos ingadozás elérheti a 20 métert. Nyáron azonban a monszunesőzések és a Jangcéből befolyó víz hatására a vízszint általában emelkedik. A tó észak felé összeköttetésben áll a Jangcével, a vízállás szabályozása érdekében erre az összekötő szakaszra gátat terveznek építeni, ezzel akadályozva, hogy a monszun idején befolyó víz később kifolyjék a tóból.

Nem így történt azonban ebben az évben. A 2022 nyári, tartós hőhullám és a Jangce vízgyűjtő területén kialakult aszály következtében elmaradt a vízszint szokásos nyári emelkedése, és a vízállás évtizedek óta nem látott alacsony szintre csökkent. Ezt a helyzetet örökítette meg a Landsat–8 műhold OLI (Operational Land Imager) műszere augusztus 27-én. Összehasonlítva az ugyanezen műhold másfél hónappal korábbi felvételével, szembeötlő a különbség.

A NASA Landsat–8 műholdja OLI műszerének felvételei a Pojang-tóról 2022. július 10-én (fent), illetve 2022. augusztus 27-én (lent) készültek. Mindkét kép a rövid hullámhosszú és közepes infravörös, valamint a látható felvételekből összeállított kompozit. (Első kép és második kép: NASA Earth Observatory, Joshua Stevens; Landsat adatok: U.S. Geological Survey)

A tó vízszintje június 23-án érte el idei maximumát, ezt követően a magas hőmérséklet és a csapadék hiánya miatt gyorsan csökkent. A Csianghszi Hidrológiai Megfigyelőállomás adatai szerint augusztus 6-án érte el a 11,99 méteres vízszintet, amelyet a tó „száraz évszaka” kezdetét meghatározó pontnak tekintenek. Ez a minimális vízszint a szokásosnál mintegy 100 nappal hamarabb következett be, a feljegyzések 1951-es kezdete óta ez volt a legkorábbi időpont, amikor a vízállás elérte ezt a határpontot. Ezután sem állt meg azonban a vízszint csökkenése, augusztus 30-ára 8,96 méterre csökkent a vízszint. (Ugyanakkor, amint arról korábban írtunk, 2020-ban a heves esőzések hatására a tó vízszintje július közepén a 19,2 méteres éves átlagot jelentősen meghaladó, 22,6 méteres rekordmagasságot ért el.)

A fenti két kép megjelölt, kinagyított részlete. (Kép: NASA Earth Observatory, Joshua Stevens; Landsat adatok: U.S. Geological Survey)

A Pojang-tó vízszintjének rendkívüli csökkenése következtében leállt a hajóforgalom a tavon, nem jutottak öntözővízhez a térség mezőgazdasági területein, továbbá akadozott a környék településeinek ivóvíz-ellátása. Az aszályos nyár nemcsak a tó közvetlen környezetében teremtett nehéz helyzetet, hanem a Jangce vízgyűjtő területén élő emberek millióinak életét nehezítette meg, problémákat okozott a vízellátásban, az elektromos áram termelésében, a mezőgazdaságban és az ipari tevékenységben.

Kapcsolódó cikkek:
Árvizek monszun idején
Egy kihasznált tó az űrből
Óriás duzzasztógát Kínában

Kapcsolódó linkek:
Parched Poyang Lake (NASA Earth Observatory)
Korán kiszáradó Pojang-tó (Sentinel blog)