Fernandia tűzhányója

Idén ismét kitört a Galápagos-szigetek egyik tűzhányója, ezúttal a Fernandia-sziget La Cumbre vulkánja.

A Fernandia a Csendes-óceánban, Ecuador partjaitól mintegy 1000 kilométerre fekvő Galápagos-szigetcsoport tagjai közül a harmadik legnagyobb, és egyben a legfiatalabb, amelyen a La Cumbre jelenleg pontosan a szigeteket létrehozó vulkanikus forró pont, vagyis a magma kéregbe történő benyomulásának helye fölött található. Az elmúlt évtizedekben a tűzhányó átlagosan négyévente aktivizálódott, mostani kitörése 2024. március 2-án kezdődött, amikor a láva a hegy délkeleti lejtőjén lévő, kör alakú nyíláson keresztül kezdett kiömleni.

Néhány nappal a kitörés kezdete után, március 5-én a NOAA és a NASA Suomi NPP műholdja a VIIRS képalkotó sugárzásmérőjével (Visible Infrared Imaging Radiometer Suite) az éjszakai-nappali sávban örökítette meg az infravörösben fényesen ragyogó, forró lávát.

Néhány nappal a La Cumbre legújabb kitörésének kezdete után, 2024. március 5-én a NOAA és a NASA Suomi NPP műholdja a VIIRS képalkotó sugárzásmérőjével (Visible Infrared Imaging Radiometer Suite) az éjszakai-nappali sávban örökítette meg az infravörösben fényesen ragyogó, forró lávát. A könnyebb tájékozódás kedvéért a képen feltüntették az egyes szigetek körvonalát. (Kép: NASA Earth Observatory, Wanmei Liang; VIIRS éjszakai-nappali sáv adatok: Suomi National Polar-orbiting Partnership)

Március 7-én a NASA Landsat–8 műholdja az OLI (Operational Land Imager) kamerával fényképezte le az 1476 méter magas csúcs délkeleti lejtőjén lefolyó lávát. A felvétel az OLI 6-5-3 spektrális sávjaiban, azaz a rövid hullámhosszú infravörös (SWIR), a közeli infravörös és a zöld tartományban. A részben az emberi szem számára is látható SWIR tartományban (egyes definíciók szerint ez a 0,7 – 2,5 μm tartományt jelenti) az erős sugárzás a magas hőmérsékletet jelzi. Az infravörösben fényes forró folt az aktív lávafolyás helyét mutatja, amely 6 kilométer hosszan folyik a délkeleti lejtőn. A korábbi lávafolyások feketének látszanak, mert a Fernandina-sziget legnagyobb részén a sziklás talaj nem kedvez a növények megtelepedésének, bár a hegy tetején a fő kráter körül a zöld foltok a megjelenő növényeket jelzik. A Galapágos többi szigetét, ahol már ritkábbak a vulkánkitörések, buja növényzet borítja.

2024. március 7-én a NASA Landsat–8 műholdja az OLI (Operational Land Imager) kamerával fényképezte le a tűzhányóból kiömlő, a hegy délkeleti lejtőjén lefolyó lávát. (Kép: NASA Earth Observatory, Wanmei Liang; Landsat adatok: U.S. Geological Survey)

A különböző földmegfigyelő műholdak fontos szerepet játszottak La Cumbre mostani kitörésének megfigyelésében. Az ezt megelőző, 2020-as kitörés óta az ESA Sentinel–1 műholdjai folyamatosan figyelték a szigetet, és a kalderában a felszín fokozatos feldudorodását tapasztalták, ami arra engedett következtetni, hogy a felfelé nyomuló magma megtöltötte a magmakamrát. 2024. március 2-án este és 3-án hajnalban a geostacionárius GOES–16, valamint a poláris pályán keringő NOAA–NASA Suomi-NPP és NOAA–20 műholdak egyaránt jelentős termikus anomáliát észleltek, amit a kiömlő láva okozott. Egyidejűleg a Suomi-NPP és NOAA–20 fedélzetén működő OMPS (Ozone Mapping and Profiler Suite) műszerrel Fernandina térségében a légkörben a kén-dioxid mennyiségének hirtelen, ugrásszerű emelkedését mérték, amely jelenség tartósnak bizonyult, bár intenzitása csökkent, ami az úgynevezett kiömléses kitörések jellemzője. A kitörés műholdas követésén kívül a geológusok a sziget különböző pontjain elhelyezett szeizmométerekkel és akusztikus detektorokkal is követik a kitörés lefolyását.

A Galápagos-szigetek tűzhányóinak kitörései során kidobott anyag általában kén-dioxidban gazdag, viszont kevés a vulkáni hamu. Inkább az alacsony viszkozitású, bazaltos magma a jellemzőjük, amely lehetővé teszi a gázok kiválását a magmából, emiatt nem jellemzőek a robbanásos kitörések, és ezért kevés a hamu. A La Cumbre 1968-ban viszont a mostaninál sokkal erősebb kitörést produkált, mert akkor a krátertó vize érintkezésbe került a magmával. Nincs azonban jele annak, hogy ez a mostani kitörésnél is megtörténhetne, mert a kitörés a kráter peremén, a belsejében lévő tótól távol következett be. Ezzel szemben a 2024 márciusi kitörés hosszabb idejűnek bizonyult a korábbiaknál, a 2020-as kitörés csupán két napig, a 2017-es és a 2018-as három-három napig tartott.

A Kolumbusz felfedező útját támogató Aragóniai II. Ferdinánd királyról elnevezett, 642 km² területű Fernandina-sziget lakatlan, legalábbis emberek nem lakják, ezért infrastruktúrában nem okoznak kárt a kitörések. Annál gazdagabb viszont a sziget állatvilága, a legjellemzőbb fajok a tengeri és a szárazföldi leguánok, utóbbiak 1 méteresre is megnőhetnek. A szigetre jellemző madárfaj a csököttszárnyú (galápagosi) kárókatona és a galápagosi pingvin.

Kapcsolódó cikkek:
A farkas ébredése
A Galápagos-szigetek, ahogy még sosem láttuk

Kapcsolódó linkek:
An Eruption for Galápagos Iguanas (NASA Earth Observatory)