A Földközi-tenger nyugati kapuját szokatlan nézőpontból, nyugat felől, ferde rálátással láthatjuk az ISS egyik űrhajósának felvételén.
Maga a jól ismert szoros a legkeskenyebb részén mindössze 13 kilométer széles, ekkora távolság választja el egymástól Spanyolország déli partját Marokkótól. Bár a 60 kilométer hosszú, 300–900 méter mély szoros a nevét az Egyesült Királysághoz tartozó Gibraltárról kapta, a vízi út nem itt a legkeskenyebb, hanem valamivel nyugatabbra. A két egymással szembeni enklávé, a Spanyolországba ékelődő, de brit fennhatóság alatt álló Gibraltár és a vele pontosan szemben, a szoros déli oldalán fekvő, Spanyolországhoz tartozó, de Marokkóba ékelődő Ceuta távolsága valamivel meghaladja a 20 kilométert. A forgalmas vízi úton naponta mintegy 300 kisebb-nagyobb hajó halad át.
A Nemzetközi Űrállomás 69. állandó személyzete egyik űrhajósának 2023. április 14-én készített felvétele a Gibraltári-szorosról, Nikon D5 digitális kamerával, 180 milliméteres fókuszú objektívvel. (Kép: NASA Earth Observatory, Sara Schmindt; Astronaut photograph ISS069-E-3412, ISS Crew Earth Observations Facility and the Earth Science and Remote Sensing Unit, Johnson Space Center)
A felvétel készítésének pillanatában a Nemzetközi Űrállomás (ISS) az Atlanti-óceán fölött repült, a Föld felszínén mért távolsága a kép középpontjától mintegy 900 kilométer volt. Ebből és az ISS 400 kilométert valamivel meghaladó keringési magasságából adódik a rálátás szöge. A földmegfigyelő műholdak a felvételek könnyebb és pontosabb feldolgozhatósága érdekében pontosan vagy majdnem pontosan függőlegesen lefelé nézve készítik képeiket a felszínről, az űrállomás ablakából készített felvételen jobban érzékelhető a domborzat, a földfelszín háromdimenziós topográfiája. A felvételen a spanyol területen, Gibraltártól északnyugatra látható hegyek magassága nem éri el az ezer métert, hasonló magasságú a marokkói oldalon emelkedő Mózes-hegység (Jebel Musa) (amely nem tévesztendő össze a Sínai-félszigeten magasodó Sínai-heggyel, amelyet Mózes-hegy néven is szoktak emlegetni).
A kép felső részén a Földközi-tenger legnyugatibb, viszonylag keskeny medencéje, a mintegy 180 km széles és kelet-nyugati irányban 350 km hosszú Alborán-tenger látható, amelyet mindkét kontinensen hegyláncok szegélyeznek. Ezek – a spanyol oldalon a Bettikai-hegység, a marokkói oldalon pedig a Rif-hegység – rajzolják ki az úgynevezett Gibraltári-ívet, amelynek csúcsai az előbbieknél jóval magasabbra nyúlnak. A kép szélétől távolabb található a 3482 méter magas Mulhacén, Spanyolország és az egész Ibériai-félsziget legmagasabb hegycsúcsa. Az Alborán-tengert körülölelő fiatal hegyláncokat a bonyolult tektonikai tevékenység néhány millió évvel ezelőtt hozta létre.
A globális adatok elemzéséből a kutatók arra következtettek, hogy körülbelül hatmillió évvel ezelőtt a Gibraltári-ív felemelkedése és a térségben bekövetkező éghajlati változások azt eredményezték, hogy a mai Földközi-tenger elszigetelődött az Atlanti-óceántól. Az így beltengerré vált víztömeg teljes egészében elpárolgott, a medence kiszáradt és hatalmas, mintegy 1500 méter mély medence alakult ki. Egy másik vizsgálat szerint háromszázezer évvel később csapadékosabbá vált az éghajlat, miközben az Atlanti-óceán vize elkezdett beömleni a kiszáradt medencébe, és kialakult a mai Földközi-tenger. Számítások szerint a víz beáramlásának tempója három nagyságrenddel meghaladta az Amazonas mostani vízhozamát.
A Gibraltári-ív hegykoszorújának a képen látható részén a hegyeket sűrű erdők borítják, ezért sötétzöldnek látszanak. Az alacsonyabban fekvő területek világosabb árnyalatúak, ott mezőgazdasági termelés folyik. A legvilágosabb foltok a szoros két végénél a négy nagyobb kikötővárost jelzik, a már említett Gibraltáron és Ceután kívül az Atlanti-óceán partján a marokkói Tangiert és a szoros északi partján, valamivel északabbra a Cádizi-öblöt az óceántól elválasztó félszigetre épült Cádizt.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Radarműholdakkal a hajók nyomában
Hajók nyoma a felhőkben
Kedvező áramlatok
The Strait of Gibraltar (NASA Earth Observatory)
Földrajzilag egyetlen szigetcsoport, politikailag és naptár tekintetében azonban kettő, mert ott vannak, ahol a dátumválasztó térben és időben a legfurcsább kanyarokat teszi.
