Németország legkisebb nemzeti parkjában bükkerdők borítják a meredeken a tengerbe szakadó krétaszirteket.
A Landsat–9 felvételén a Rügen északkeleti részén fekvő Jasmund-félsziget látható, keleti részén a Jasmund Nemzeti Parkkal. A nemzeti park bükkerdőit az UNESCO 2011-ben a Kárpátok és más európai térségek ősi bükkerdői világörökségi helyszínének részévé nyilvánította, a helyszínhez 18 ország 94 erdősége tartozik. Az erdőt alkotó európai bükk (Fagus sylvatica) az utolsó jégkorszak óta szinte egész Európában elterjedt, míg Közép-Európában néhány száz méter fölötti magasságokban gyakori, az elterjedése északi részén fekvő Rügenen a tengerszint közelében honos (Rügen legmagasabb pontja is csak 161 m magas). A legújabb, a fák évgyűrűin alapuló vizsgálatok szerint az elmúlt 60 évben Európában a bükkfák növekedési üteme csökkent, ezzel szemben az északi területeken átlagosan 20%-os növekedést tapasztaltak. Sőt egyes területeken, így Belgium, Hollandia, Dánia és a Brit-szigetek tengerparti vidékein a fák kétszer-háromszor gyorsabban növekedtek, mint Dél-Európában, vagyis a faj számára kedvező élőhely fokozatosan észak felé tolódik.
A NASA Landsat–9 műholdjának felvétele 2023. június 11-én az OLI–2 műszerrel (Operational Land Imager-2) készült a Jasmund-félszigetről. A félsziget keleti részét a nemzeti park sötétzöld bükkerdői borítják, A félsziget nagy részén a mezőgazdasági művelés táblái láthatók, míg közepén fehér foltokként a még megmaradt néhány krétabánya tűnik fel. A bányák legtöbbjében mára már felhagytak a kréta kitermelésével és visszaállították a természetes környezetet, illetve néhány bányagödörben víztározókat vagy hulladéklerakókat létesítettek. (Kép: NASA Earth Observatory, Wanmei Liang; Landsat adatok: U.S. Geological Survey)
Rügen természetföldrajzi érdekessége, hogy „a kréta időszaki mészkőrögökből álló, morénával fedett szigetmagjait (pl. Jasmund, Wittow, Mönchgut) lapos dűnékkel magasított turzások kapcsolták egységbe. Az északkeleti oldalán meredeken kiemelkedő, függőleges mészkőfalak anyaga, az ún. ′írókréta′ nagyon tiszta (98% CaCO3), fehér, porózus kalcitos mészkőből és mészvázú egysejtűek váztörmelékéből épül fel. Nagy tűzkőgumók is találhatók benne, amelyek kovavázú szivacsokból származnak. Ahol erős volt az abrázió, a puha, elmosott krétából visszamaradt ′tűzkőkavicsok′ mezői halmozódtak össze a falak lábánál.” (Gábris Gyula: Európa regionális földrajza) Az űrfelvételeken jól látható, hogy Jasmundot csak három keskeny földnyelv kapcsolja a sziget többi részéhez. Valójában ez a három is csak kettő, mert a harmadik csak a félsziget nyugati oldalán látható két belső víztestet elválasztó gát, amelyen út és vasút teremt kapcsolatot Jasmunddal.
A NASA Landsat–7 műholdjának felvétele Németország legnagyobb (926 km2) és legnépesebb (64 ezer fő) szigetéről, a Balti-tengerben fekvő Rügenről. A szigetet a 25 km hosszú, keskeny (legkeskenyebb részén mindössze 1 km széles) Strelasund-tengerszoros választja el a szárazföldtől. A sziget északkeleti részén fekszik a Jasmund-félsziget, amelyet csak három keskeny földnyelv kapcsol a sziget többi részéhez. (Kép: Wikipedia, NASA, public domain)
A két belső víztest az északabbi Nagy, és a délebbi Kis Jasmundi-bodden. A bodden sekély vizű, karéjos öböl. Általában a jégkorszak végén a jégtakarók visszahúzódása után elöntött partokra jellemző, ahol a jég nem tudta teljesen elegyengetni a felszínt. (Gönczy – Szalai: Geomorfológiai fogalomgyűjtemény) A Jasmund-félszigetről készült műholdas felvételen több más érdekesség is látható. A félsziget közepén fehér foltokként jelennek meg a bányák, ahol az említett mészkövet termelik ki. Ugyanez a mészkő a félsziget keleti partján meredeken szakad a tengerbe. A félszigettől dél felé induló földnyelv belső oldalán (a kép legalján) kis, hosszúkás világos foltként az említett tűzkőkavicsmezők egyike is látható.
Jasmund fehér mészkősziklái 8 kilométer hosszan, meredeken szakadnak a tengerbe. A lágy, porózus mészkő hasonló összetételű és szerkezetű, mint a híresebb testvért, Dover szikláit alkotó kőzet. Az erózió hatására a sziklafal évente több tíz centimétert hátrál. A legújabb kutatások során két év alatt 81 sziklaomlás szeizmikus adatait elemezve megállapították, hogy az eróziót főként a víz hatása okozza, a sziklaomlások elsősorban a hevesebb esőzések idején következnek be, valamint éjszakánként, amikor a levegő nedvességtartalma lecsapódik, továbbá télen, amikor a fák nem vesznek fel vizet a talajból. (Kép: NASA Earth Observatory, Moahim (Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 International license))
A félsziget délkeleti partján egy kisváros, Sassnitz látható, ettől délre pedig az a közlekedési csomópont, ahol a vasút és a közút a kompkikötőnél ér véget, és ahonnan a vasúti szerelvényeket is szállító kompok Svédország és Dánia felé indulnak.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Méltó a nevéhez
Balti-tengeri panoráma
Színes radarvilág
The Ancient Forests and White Cliffs of Jasmund (NASA Earth Observatory)
Ancient and Primeval Beech Forests of the Carpathians and Other Regions of Europe (UNESCO)
A teljes fogyatkozás 185 km széles sávja keresztülszelte az Egyesült Államok területét, portálunkon néhány űrvonatkozású felvételt mutatunk be a jelenségről.
