A NASA Landsat műholdjai örökítették meg, amint a nyári színek ősziekbe fordulnak az ázsiai ország második legnagyobb tava körül.
A képeken a Hövszgöl-tó déli része látható, a tavat körülvevő hegyeket az augusztusi képen még zöldellő növényzet borítja, egy hónappal később már nemcsak a sárgásbarna színek jelzik az ősz beköszöntét, hanem a magasabb hegyeken megjelenő, vékony hótakaró is.
Magáról a tóról annyit érdemes tudni, hogy 1645 méter tengerszint fölötti magasságban fekszik, Mongólia északi részén, az orosz határ közelében, a Keleti-Szaján-hegység keleti lábánál. A tó egy korábbi, a téli Bajkál-tóról szóló cikkünkben is felbukkant, hiszen a két tó csak néhány száz kilométer távolságban fekszik egymástól. A tó környékén füves puszták és cserjések mellett nagy területet erdő borít, amelynek jellemző fafaja a lombhullató szibériai vörösfenyő, amely ősszel a lombos fákhoz hasonló színváltozást mutat, majd lehullajtja tűleveleit. Ezt a színváltozást örökítették meg a NASA Landsat műholdjai.
A bal oldali, nyár végi felvételt a NASA Landsat–9 műholdjának OLI–2 (Operational Land Imager) műszere 2024. augusztus 17-én készítette. A jobb oldali képen már az őszi színek uralkodnak, ezt a felvételt a Landsat–8 OLI műszere 2024. szeptember 26-án készítette. A képeken csak a Hövszgöl-tó déli része látható, a tó legnagyobb szigete, a Dalajn Hüj (Tenger köldöke) észak-déli irányban nagyjából a tó közepén helyezkedik el. (Kép: NASA Earth Observatory, Wanmei Liang; Landsat adatok: U.S. Geological Survey)
A Hövszgöl-tó különlegessége, hogy a világ egyik legősibb tava, korát a szakemberek 2 millió évesnél idősebbnek becsülik. A tó nemcsak ősi, hanem érintetlen is, ennél ősibb állapotát csak az Antarktisz jege alatt rejtőző Vosztok-tó őrizte meg. Hossza észak-déli irányban körülbelül 137 kilométer, és mivel átlagos mélysége 138 méter, ezért 380 km3 víztérfogatával Közép-Ázsia fontos vízforrása, Mongólia édesvíz-készletének mintegy háromnegyedét ez az egyetlen tó tartalmazza. Bár felszínét tekintve csak a második legnagyobb tó Mongóliában, vízkészletének nagyságát tekintve a legnagyobb.
A tó keleti partjának egyik félszigete a fenti, őszi felvétel kinagyított részletén. (Kép: NASA Earth Observatory, Wanmei Liang; Landsat adatok: U.S. Geological Survey)
A kutatók a tó állapotát „közel ősiként” írják le, ezzel jelezve, hogy 184 ezer km2-es vízgyűjtő területén a tó létrejötte óta eltelt évmilliók alatt csak minimális környezeti változások történtek. A tó és egész környéke az ország tucatnyi nemzeti parkjának egyikéhez, a Hövszgöl Nemzeti Parkhoz tartozik. A tó vize oligotróf, vagyis kevés tápanyagot tartalmaz, ezért rendkívül tiszta, 25 méter mélységig lelátni a víz mélyére, vize ivóvíz minőségű. Mivel a tavat északon a Szaján magas lánca határolja, és nyugati partján is (a szeptemberi képen már vékony hóréteggel borított) magasabb hegyek emelkednek, ezért a Hövszgöl-tó egyetlen kifolyása a déli végéből induló, és dél felé tartó Eg folyó, amely még mongol területen a Szelengába, az pedig nagy kerülővel végül a Bajkálba ömlik.
Az ősz viszonylag rövid Mongóliának ezen a részén. A Hövszgöl-tó már novemberben kezd befagyni, és a jégtakaró egészen júniusig megmarad. Télen a jég vastagsága elérheti a másfél métert, ezért régebben teherautókkal is járható szállítási útvonalakat alakítottak ki a tó jegén. Néhány évtizeddel ezelőtt környezetvédelmi okokból megtiltották a gépjárművek közlekedését a befagyott tavon, jelenleg a korábban a jég beszakadása miatt a tóban elsüllyedő, a tó vizét szennyező járműveket próbálják eltávolítani.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Körök a jégen
Autumn in Northern Mongolia (NASA Earth Observatory)
Érdekességek a Hövszgöl-tóról (Correct Mongolia)
A városok képe a világűrből éjszaka legalább olyan látványos, mint nappal. A városi fények gyakran felbukkannak portálunkon is – ezúttal Chilébe látogatunk.
