Az éjszakai felvételen szembeötlő a különbség a félsziget két országának megvilágítottsága között.
A bemutatott felvételt a Nemzetközi Űrállomás (ISS) egyik űrhajósa készítette a Koreai-félszigetről. A kép felső szélén túlnyúló Észak-Korea területén szinte egyáltalán nem látszanak fények. Ezzel szemben Dél-Korea területén számos kisebb-nagyobb város azonosítható az erős éjszakai kivilágításnak köszönhetően. A félsziget két oldalán a tenger (nyugati oldalán a Sárga-tenger, keleti oldalán a Japán-tenger) ugyancsak sötét, bár a felhők a telihold róluk visszaverődő fényének köszönhetően felismerhetők.
Az ISS070-E-80670 jelű felvételt a Nemzetközi Űrállomás 70. állandó személyzetének egyik űrhajósa 2024. január 24-én készítette a Koreai-félszigetről, Nikon D5 digitális fényképezőgéppel, 24 milliméter fókusztávolságú objektíven keresztül. Észak-Korea és Kína határa a kép tetejétől északra húzódik, Dél-Korea déli része szintén nem látható a képen. (Kép: NASA Earth Observatory, ISS Crew Earth Observations Facility és Earth Science and Remote Sensing Unit, NASA Johnson Space Center)
A legerősebben kivilágított város a Sárga-tenger partján fekvő Szöul, Dél-Korea 9,67 millió lakosú fővárosa. Ezzel szemben Észak-Korea területén csak két halvány fényfolt látható, a 3,16 millió lakosú főváros, Phenjan, valamint a jóval kisebb Jangdok. Szöultól északra kezdődik, és a Japán-tengerig keresztülszeli a félszigetet a demilitarizált övezet (DMZ, demilitarized zone) erősen megvilágított vonala. A félsziget két országát elválasztó, mintegy 250 km hosszú, 4 km széles demilitarizált övezetet az ENSZ 1953-ban, a koreai háború lezárásaként hozta létre.
A NASA Earth Observatory cikke a két ország közötti eltérő megvilágítás egyik okaként a két ország népessége közötti különbséget említi, jóllehet az éjszakai kivilágítás erősségében az első ránézésre is feltűnő különbség jóval nagyobb, mint Észak-Korea 26 milliós és Dél-Korea 52 milliós lakosságának az aránya. Másik okként a két ország eltérő urbanizációját említi a cikk, ami bizonyára igaz. Ugyanakkor megemlíti a cikk, hogy az éjszakai megvilágítottságot mutató űrfelvételeket a közgazdászok gyakran a gazdasági fejlettség és az azt kifejező GDP azonosítására használják. Ezzel kapcsolatban megemlítik Dél-Korea 1960-as évek óta tartó lendületes gazdasági fejlődésének eredményeit. (Ha nem Észak-Koreáról lenne szó, akkor a sötétbe burkolózó tájat csillagoségbolt-parkként üdvözölnék, míg a déli országrészben a világűrből is feltűnő, erős városi kivilágítást rosszallóan energiapazarlásnak minősítenék. – B.E.)
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Fényszennyezés a Sárga-tengeren
A Koreai-félsziget éjjel
Olajszennyezés Korea partjainál
A Koreai-félsziget éjjel, a Nemzetközi Űrállomásról fényképezve (NASA EO)
A térség számos, a vízből alig kiemelkedő korallszigetével ellentétben a vulkanikus Tofua 500 méter magasba nyúlik a Csendes-óceán víztükre fölé.
