Mianmar legjelentősebb folyója észak–déli irányban kettészeli a délkelet-ázsiai országot, a vízi út gazdasági jelentősége óriási, de irodalmi vonatkozása is érdekes.
A bemutatott felvételt a Nemzetközi Űrállomás (ISS) egyik űrhajósa készítette a hatalmas folyó mintegy 50 km-es szakaszáról. Az Iravádi (régebben és angolul Irrawaddy vagy Ayeyarwady) teljes hossza 2170 km, de más adatok szerint hosszabb – a képre pillantva érthető, hogy az eltűnő és létrejövő holtágak és kanyarok sokasága miatt a meanderező folyó pontos hosszát nehéz megállapítani. Az viszont tény, hogy az Iravádi „hivatalos kezdőpontja” Mianmar (régebbi nevén Burma) északi részén található, ahol két folyó, a Mali (Mali Hka) és a Nmai (N’Mai Hka) összefolyásától nevezik Iravádinak. Mindkét folyót a Himalája gleccserei táplálják, a keletebbi Nmai Tibet határán, a Languela gleccserben, a nyugatabbi Mali pedig Mianmar hegyeiben ered. A két folyó számos forrása 4000 méter fölötti magasságban van, de összefolyásuknál, az Iravádi kezdeténél a folyó tengerszint feletti magassága csak 150 méter, útjának felénél, az egykori királyi főváros Mandalajnál már csak 22 méter, esése tehát a torkolata felé közeledve igen csekély. Végül számos ágra szakadva az Iravádi az Indiai-óceán melléktengerébe, az Andaman-tengerbe ömlik. Vízgyűjtő területe meghaladja a 400 ezer négyzetkilométert, ez szinte teljes egészében Mianmar területére esik, az ország területének mintegy 60%-a tartozik az Iravádi vízgyűjtő területéhez. A folyó átlagos vízhozama a delta csúcsánál 13 000 m3/s, de ez a hóolvadástól és a monszuntól függően 2300 – 32 600 m3/s között ingadozik (a Duna átlagos vízhozama Budapestnél 2400 m3/s).
Az ISS070-E-42458 jelű felvételt a Nemzetközi Űrállomás (ISS) 70. állandó személyzetének egyik űrhajósa 2023. december 16-án készítette, Nikon D5 digitális fényképezőgéppel, 400 milliméteres objektívvel. (Kép: NASA Earth Observatory, ISS Crew Earth Observations Facility and the Earth Science and Remote Sensing Unit, Johnson Space Center)
Feltűnő a folyó a sok szállított hordalék miatt átlátszatlan, sárgásbarna vize, amely csak egy kisebb szakaszon, Yelegale település közelében vált zöldre. A képen látható szakasza mintegy 65 km-re nyugatra-délnyugatra található az ország előző fővárosától, Jangontól (Yangon, Rangun, Rangoon). (Jangon 1862–2005 között volt az ország fővárosa, azóta az újonnan épített Nepjida a főváros.) Ez a terület már az Iravádi deltájához tartozik, a képen is látható Chaunggyi, illetve Aunghlaing települések közelében a folyóból kiszakadó két mellékág. A folyó mentén, különösen a kép jobb felső részén jól látszanak a lefűződött mellékágak, amelyek ívét a dúsabb, sötétzöld vegetáció rajzolja ki.
A folyó 40 ezer négyzetkilométeres deltájában (ez csaknem tízszerese a Duna-delta területének) különösen a rizstermelés jelentős, a decemberben készült felvétel a betakarítás időszakában mutatja a tájat. A megművelt terület kétharmadán rizst termesztenek, a terméshozam 2–2,5 tonna hektáronként. Mianmar 20 millió tonna fölötti termelésével előkelő helyet foglal el a világ legnagyobb rizstermelő országai között. A területen jelentős az állattenyésztés, beleértve a haltenyészeteket is, amelyek például a vízen megcsillanó napfénynek köszönhetően a kép bal felső részén láthatók.
Végül a folyó magyar irodalmi vonatkozásáról: az Iravádi (a könyvben Irrawaddy) és a partján fekvő települések fontos szerepet játszanak Rejtő Jenő Az elveszett cirkáló című kalandregényében. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Kambodzsa eltűnő erdei
Műholdakkal a monszun nyomában
Pusztító ciklon után árvíz Mianmarban
Meanders of the Irrawaddy River (NASA Earth Observatory)
Irrawaddy River (Britannica)
Az éjszakai felvételen szembeötlő a különbség a félsziget két országának megvilágítottsága között.
