Két szokatlanul csapadékos évnek köszönhetően feltöltődtek Ausztrália északi részén a Barkly-régió időszakos tavai.
Ausztrália Északi terület és Queensland tartományai határán terül el a Barkly-régió, amelyre általában a forró éghajlatnak megfelelő füves puszták és az azokon folyó szarvasmarha-tartás jellemző. Amikor azonban az általában októbertől áprilisig tartó esős évszak az átlagosnál több csapadékot hoz, akkor a terület időszakos tavai több ezer négyzetkilométeren megtelnek vízzel. Különösen sok csapadék hullott az elmúlt két nyáron, a 2022/23-as és a 2023/24-es időszakban, mindkét nyár Északnyugat-Ausztráliában a feljegyzések 1900-as kezdete óta a tíz legtöbb csapadékot hozó nyár közé tartozott. Az Ausztrál Meteorológiai Hivatal jelentése szerint az Északi területen a csapadékmennyiség mindkét nyáron „jelentősen meghaladta az átlagot”. Ennek köszönhető, hogy a térség két nagy időszakos tava, a Tarrabool-tó és a Sylvester-tó is feltöltődött.
A Tarrabool-tó és a Sylvester-tó három egymást követő év novemberében a NASA Aqua, illetve Terra műholdjain működő MODIS detektorok felvételein. (Kép: NASA Earth Observatory, Lauren Dauphin; MODIS adatok: NASA EOSDIS LANCE and GIBS/Worldview; Landsat adatok: U.S. Geological Survey)
A NASA Aqua, illetve Terra műholdjainak MODIS detektorával készített felvételsorozaton követhető a két tó feltöltődése a két csapadékos évszak eredményeképpen. 2022-ben az esős évszak kezdetén a Tarrabool-tó teljesen, a Sylvester-tó szinte teljesen kiszáradt, abban az évszakban viszont a 2023 márciusi, több napig tartó, időnként özönvízszerű esőzés következtében a két tó annyira feltöltődött, hogy még a következő esős évszak kezdetére is jócskán maradt bennük víz. Amint a középső képen látható, mennyi víz maradt a Tarrabool-tóban, a Sylvester-tó pedig oly mértékben kiterjedt, hogy összeolvadt a szomszédos, kisebb, ugyancsak időszakos tavakkal. A következő, ugyancsak az átlagosnál csapadékosabb nyár főként a Megan trópusi ciklon 2024. márciusi „látogatásának” köszönhetően tovább emelte a tavak vízszintjét. Ez azt is jelenti, hogy a két időszakos tó a két előző évinél lényegesen több vizet tartalmaz a nyár kezdetén, amint az a Landsat–8 október végi felvételén is látható.
A két időszakos tó a NASA Landsat–8 műholdja OLI (Operational Land Imager) detektorának 2024. október 30-án készült felvételén. A Sylvester-tó összefolyt a szomszédos Corella- és Deburgh-tavakkal, a Tarrabool-tó pedig északnyugat felé egybefüggő vízfelületet alkotott a madárvilága miatt jelentős, közel ötezer négyzetkilométeres Eva Downs mocsárvidékkel. (Kép: NASA Earth Observatory, Lauren Dauphin; MODIS adatok: NASA EOSDIS LANCE and GIBS/Worldview; Landsat adatok: U.S. Geological Survey)
Az Ausztrál Meteorológiai Hivatal és a Brit Nemzetközösségi Tudományos és Ipari Kutatási Szervezet (CSIRO, Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation) közlése szerint a Barkly-régióban az elmúlt évtizedekben fokozatosan nőtt az éves csapadékmennyiség, bár évről évre jelentős az ingadozása. A legtöbb csapadékra december és március között kell számítani, amikor az időjárási helyzet hajlamos a monszun kialakulására. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Zöldülő sivatag Ausztráliában
Queensland, árvíz, hordalék
A csalódás tava
Száraz tónak nedves partján...
Saturated Northern Australia (NASA Earth Observatory)