A Lunar Reconnaissance Orbiter szonda karácsonykor a Holdnak épp azon vidéke fölött repült el, ahol leszállt a kínai űrszonda.
Az eredmény: nem csak a Csang'e-3 űrszonda leszálló egysége fedezhető fel az LRO (Lunar Reconnaissance Orbiter) nagyfelbontású kamerájának felvételén, de még a Jütu holdjáró is – igaz, ahhoz már nem árt tudni, hogy hol keressük. Az alábbi képpár az Esők Tengerének azt a részletét mutatja, ahol decemberben leereszkedett a kínai űrszonda. Az első felvételen a megelőző állapot, a másodikon a friss változások figyelhetők meg.
(Képek: NASA / GSFC / Arizona State University)
A nem sokkal a helyi napnyugta előtt, december 24-én készült új felvételen az űreszközök azonosítását a napelemtáblák, valamint a Hold felszínén a hosszúra nyúlt árnyékuk is segíti, mint az az alábbi, kinagyított részleten jól kivehető. Persze a képre rajzolt nyilak is hasznosak. A Jütu rover mindössze 1,5 m széles. Az LRO a kép készítésének idején 150 km-re repült a felszín felett. A 2009 óta a Hold körül dolgozó amerikai szondával nagyjából havonta készítenek majd hasonló felvételeket, így a képein is követhető lesz a remélhetőleg elég hosszú életű kínai holdjáró útvonala.
A kínai leszálló egység és a rover azóta hibernált állapotban próbálja átvészelni első hideg holdi éjszakáját. Felélesztésük január 12. körül esedékes. Időközben a Kínai Tudományos Akadémia nagyenergiájú fizikával foglalkozó kutatóintézetének honlapján nyilvánosságra hozták az első színképet, amit a Jütu roveren elhelyezett röntgen-spektrométerrel (Active Particle-induced X-ray Spectrometer, APXS) készítettek közvetlenül a rover „elaltatása” előtt, december 25-én.
A színképen a holdi regolit nyolc fő összetevőjének (Mg, Al, Si, K, Ca, Ti, Cr, Fe) és legalább három másik elemnek (Sr, Y, Zr) az azonosítására alkalmas vonalak találhatók.
A műszert először december 23-án kapcsolták be, azután egy tesztmérést végeztek vele a holdjárón előzetesen elhelyezett, ismert összetételű bazalt céltárgy segítségével. Ezzel igazolták, hogy a berendezés a holdi körülmények között is jól működik. Két nappal később a robotkar segítségével a holdi mintától 2-3 cm-es távolságban végezték el az első analízist. Érdekesség, hogy az APXS nem csak spektrométerként működött, de távolságérzékelőnek is alkalmazták, kihasználva, hogy a detektorba érkező röntgenfluxus függ az alfa-részecskéket kibocsátó forrás és a céltárgy távolságától.
Az APXS műszer részei, balról jobbra: érzékelőfej, radioaktív sugárforrás és kalibrációs céltárgy. (Képek: Institute of High Energy Physics, Chinese Academy of Sciences)
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A kínai holdszonda műszerei
Álomban az Esők Tengerén
GYORSHÍR: Kína a Holdon!
Jütu a Holdon
Az LRO első képei a régi holdi leszállóhelyekről
Egy holdi leszállóhely újabb részletei
Az Apollo-12 leszállóhelye – ma
Perdöntő fotók a Holdról
Gesztus a konkurenciának
Áll még a zászló!
A kínai holdszonda az LRO felvételén (Space.com)
A Jütü röntgenspektrométerének első színképe (IHEP)
Az amerikai GRAIL űrszondapáros gravitációs mérései nyomán kiderült, hogy a Hold innenső féltekéjén több a nagy, becsapódásos eredetű medence, mint az égitest túlsó, a Földről nem látható oldalán.
