Aggódjunk-e?

A Holdért. Pontosabban azért, mert az egyik Falcon-9 rakétafokozat (vagy valami más?) jövő hónapban a Holdba csapódik.

Magáról az eseményről, elsősorban annak technikai vonatkozásairól a közelmúltban portálunkon is hírt adtunk, legújabban azonban a Space Review portálon David Rothery, az Open University planetológia professzora, az ESA Merkúr felszínét vizsgáló munkacsoportjának társelnöke és a BepiColombo Merkúr-szonda MIXS műszerének vezető kutatója más aspektusból vizsgálja a kérdést.

Rothery rámutat arra, hogy mindenképp környezetbarátabb megoldás, ha a fölösleges rakétafokozatok a Holdba csapódnak (még ha ezúttal ez nem szándékosan történik), mintha a Föld légkörében égnek el, teleszórva a légkört a legkülönbözőbb fémoxidokkal. Amint korábbi cikkünkben megírtuk, a 2015-ben a DSCOVR szondát indító Falcon-9 rakéta 14 méter hosszú, közel 4 tonna tömegű utolsó fokozata olyan elnyúlt Föld körüli pályára állt, amelyen március 4-én 2,6 km/s sebességgel a Hold túlsó oldalába csapódik. Érdekes lesz megfigyelni, hogy a Csang’e–4 kínai holdszonda szeizmométere kimutatja-e majd a becsapódás keltette rengéshullámokat.

A NASA DSCOVR szondáját 2015-ben Falcon-9 hordozórakétával indították az L₁ Lagrange-pont felé. (Kép: SpaceX)

Mindez nem ad különösebb okot az aggodalomra, hiszen a múltban számos mesterséges égitest csapódott a Holdba, amelyek közül Rothery fel is sorol néhányat. Ami viszont a szerző szerint aggodalomra adhat okot, az a Hold esetleges biológiai vagy kémiai beszennyezése, mikrobákkal vagy olyan vegyületekkel, amelyeket később az egykori élet nyomainak vélhetnének a kutatók. Az ilyen esetekre vonatkozóan ma már szigorú bolygóvédelmi előírások vannak érvényben, amelyet a felbocsátó államok igyekeznek be is tartani. Legalábbis a szándékosan más égitestek felszínére juttatandó eszközök esetében. Nos, a Falcon-9 utolsó fokozata nem tartozik ezek közé, hiszen véletlen becsapódásról van szó, tehát a rakétát nem volt szükséges a bolygóvédelmi szabályoknak megfelelően sterilizálni indítás előtt.

A Föld a DSCOVR-t indító Falcon-9 utolsó fokozatára erősített kamerával készített felvételen. (Kép: SpaceX)

A COSPAR bolygóvédelmi szabályainak eddigi legsúlyosabb megsértése akkor történt, amikor 2019-ben az izraeli Beresit szonda sikertelenül próbált leszállni a Holdra, és a felszínbe csapódott. Az eset azért volt súlyos, mert a szonda hihetetlen túlélőképességükről híres, parányi medveállatkák ezreit vitte magával, velük együtt pedig a tápcsatornájukban élő baktériumok sokaságával. A Falcon-9 nem szállított ugyan biológiai mintákat, de sterilizálva sem volt. Ugyanakkor hét évet töltött a szabad világűrben, ami elenyészően csekélyre csökkenti bármely, a rakétán maradt organizmus túlélési esélyeit. Rothery mindamellett arra a következtetésre jut, hogy minél több eszközünk jut el a jövőben a Holdra (és más égitestekre), annál óvatosabban kell eljárni a bolygóvédelmi szabályok maradéktalan betartása érdekében.

(Amint arra egy kedves olvasónk felhívta a figyelmünket, mostani írásunk megjelenése előtt jelent meg a hír a korábbi cikkünkben hivatkozott Pluto Project honlapján, hogy tévesen azonosították a becsapódó testet. A becsapódás helye és időpontja alig változik, de nem a Falcon-9 utolsó fokozata, hanem a Csang’e–5-T1 kínai tesztűrszondát 2014 októberében pályára állító Hosszú Menetelés-3C hordozórakéta az, amelyik március 4-én eltalálja a Holdat. A részletek és a téves azonosítás körülményei a Pluto Project honlapján közölt helyesbítésben olvashatók, lásd lent. David Rothery fentebb ismertetett bolygóvédelmi okfejtésén azonban a tévedés ténye mit sem változtat. – A szerk.)

A NASA Hold körül keringő LRO szondájának felvétele egy friss, természetes eredetű, 19 méter átmérőjű kráterről a Holdon. Ezt a krátert 2013 márciusában egy kb. fél tonnás kisbolygó becsapódása hozta létre, azonban az égitest tízszer akkora sebességgel csapódott a Holdba, mint a rakétafokozat. Számítások szerint a nagyobb tömegű Falcon (vagy az újabb elemzés szerint a kínai rakéta) kisebb sebességű becsapódása hasonló méretű, jól látható krátert fog létrehozni. (Kép: NASA GSFC / Arizona State Univ.)

Kapcsolódó cikkek:
Holdrakéta
Bolygóvédelem és Föld-védelem
Bolygóvédelmi lazítás
Kína a Holdig és vissza
Visszatért a kínai holdkapszula

Kapcsolódó linkek:
What to really worry about when a rocket stage crashes on the Moon (The Space Review)
Pluto Project – helyesbítés