Akkor mi is csapódik a Holdba?

A rejtély fokozódik: ha nem egy Falcon-9 fokozat és nem is egy kínai rakéta darabja, akkor mi éri el a Hold túlsó oldalát március 4-én?

Hetekkel ezelőtt felröppent a hír, amelyet felkapott a sajtó is: egy űreszköz nagyobb, elhasznált darabja a számítások szerint március 4-én becsapódik égi kísérőnk felszínébe. Az esemény a Hold túlsó, vagyis a Földről sosem látható oldalán, Hertzsprung-kráter pereménél várható. Ha minden igaz, a keletkező új krátert később a Hold körüli pályán keringő amerikai Lunar Reconnaissance Orbiter vagy az indiai Csándráján-2 kamerái megörökíthetik. Nemrég külön írásban foglalkoztunk azzal, hogy kell-e aggódnunk az égitest efféle beszennyezése miatt.

Hogy pontosan mi is csapódik a Holdba, az már kevésbé világos. Először a SpaceX egyik Falcon-9 rakétájának kiürült második fokozata keveredett gyanúba, az, amellyel 2015-ben a NASA DSCOVR szondáját indították. Később a számításokat elvégző Pluto Project (Bill Gray) helyesbített, azt állítva, hogy valószínűleg – bár nem biztosan – inkább egy kínai rakétafokozatról lehet szó, amely a 2014-ben a Csang’e-5-T1 kínai tesztűrszondát pályára állító Hosszú Menetelés-3C hordozórakétához tartozik. (Véleményét egyébként továbbra is fenntartja.)

A Holdat megkerülő Csang’e-5-T1 felvétele az égitest túlsó oldaláról, balra fent a Földdel. (Kép: CAS)

A legfrissebb hírek szerint kínai részről határozottan cáfolják, hogy az ő rakétájukról lenne szó. Saját adataik szerint a nemzetközi (COSPAR, Committee on Space Research) listán 2014-065B azonosító számmal szereplő objektum már régen belépett a földi légkörbe és ott teljesen megsemmisült. Az Amerikai Űrhaderő követési adatai szerint is egy évvel a start után, 2015 októberében a légkörbe lépett ez a rakétafokozat, ami megerősíti a kínaiak információját.

Az esettel kapcsolatos kavarodás jól szemlélteti az űrobjektumok követésével és nyilvántartásával kapcsolatos hiányosságokat, különösen ha azok a Földtől nagyobb távolságba jutnak. A követési erőfeszítések főleg az alacsony pályák – valóban egyre zsúfoltabb – térségére, valamint az ugyancsak értékes és telített geostacionárius pályaív környékére koncentrálnak. Radaros módszerrel alacsony pályán kb. 10 cm-es darabokat sem reménytelen követni. Nagyobb távolságok esetén távcsöves megfigyelésekre van szükség még az ennél lényegesen nagyobb darabokhoz is.

Kapcsolódó cikkek:
Holdrakéta
Aggódjunk-e?

Kapcsolódó linkek:
Kína szerint nem az ő rakétájuk csapódik a Holdba (Space News)