Ütközésveszély

Bár még csak néhány űrszonda kering a Hold körül, máris a lehetséges összeütközések veszélyére figyelmeztetnek.

A júliusban, az amerikai Biztonságos Világ Alapítvány (Secure World Foundation) szervezésében Tokióban tartott, az űrtevékenység fenntarthatóságával foglalkozó tanácskozáson a Koreai Űrkutatási Intézet (KARI, Korea Aerospace Research Institute) stratégiai és tervezési részlegének főmunkatársa arról számolt be, hogy a KARI az elmúlt 18 hónapban 40 alkalommal kapott az űreszközök ütközésének veszélyére figyelmeztető „vörös riasztást”.

Amint arról beszámoltunk, Dél-Korea 2022 augusztusában indította az ország első holdszondáját, a Korea Pathfinder Lunar Orbitert (KPLO), amely ugyanazon év decemberében Hold körüli pályára állt. A potenciális ütközések három űrszondát érintettek, a KPLO-n kívül a NASA Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) szondáját és az indiai ISRO Csándráján–2 orbiterét. A három űreszköz egymáséhoz hasonló, alacsony pályán kering a Hold körül, ezért a három űrügynökség a NASA erre célra szolgáló MADCAP platformján megosztja egymással űreszközeik pályaadatait, amelyek alapján a rendszer generálja a figyelmeztető jelzéseket. Néhány esetben a pontosabb pályaszámítás alapján nem volt szükség beavatkozásra, előfordult azonban, hogy az érintett űrszondák egyikének pályamódosító manővert kellett végrehajtania az ütközés elkerülése érdekében.

Dél-Korea első, a Hold körül keringő automata űrszondája. (Fantáziarajz: KARI)

A koreai szakember elmondta, hogy a KPLO-val eddig háromszor kellett ilyen elkerülő manővert végezni, egyszer az LRO-t, egyszer pedig a Csándráján–2-t kellett elkerülniük. A harmadik alkalommal röviddel annak januári leszállása előtt Japán SLIM (Smart Lander for Investigating Moon) leszállóegységét kerülték ki. A KPLO érkezése előtt is szükség volt már ütközést elkerülő manőverre a Hold körüli pályán, 2021-ben a Csándráján–2-nek kellett kitérnie az LRO elől.

Egyelőre nincs egységes szabályozás vagy rendszer, amely a Hold körüli ütközések veszélyére figyelmeztetne, jóllehet a helyzet várhatóan súlyosbodni fog, amint egyre több szervezet és magáncég állít űreszközöket Hold körüli pályára. Az ISRO, a KARI és a NASA közötti együttműködés csak önkéntes alapon működik, abban más érintettek, például Kína nem vesznek részt. Arra sincs nemzetközi szabályozás, hogy egy adott esetben melyik űreszköznek kell kitérnie a másik elől, holott ez egyáltalán nem mindegy, mert a manőverhez üzemanyagot kell felhasználni, ami viszont rövidíti a kitérő szonda élettartamát. A koreai szakember elmondta, hogy az említett három esetben azért egyeztek bele, hogy a KPLO hajtsa végre a kikerülő manővert, mert az ő szondájuknak több üzemanyag volt a fedélzetén, ugyanakkor előadásában ő is rámutatott a nemzetközi szabályozás szükségességére.

Ebben az irányban már megtörténtek az első lépések, ugyanis az ENSZ Világűrbizottsága (COPUOS, Committee on the Peaceful Uses of Outer Space) idén nyári ülésén koreai és román javaslatra határozott a holdi tevékenységekkel foglalkozó konzultációs fórum létrehozásáról (ATLAC, Action Team on Lunar Activities Consultation), amelynek napirendjén a holdkutató űreszközök mozgására vonatkozó koordináció is szerepelni fog.

Kapcsolódó cikkek:
Elindult az első koreai holdszonda
Ázsiai mozaik – 2021. május (2. rész)
Ázsiai mozaik – 2021. április
Majdnem ütközés
Közel 400 amerikai vészjelzés

Kapcsolódó linkek:
A Hold körüli űrszondák számára már most is van ütközésveszély (Space News)
UN COPUOS dokumentum az ATLAC létrehozásáról