Tavaly novemberben ismertettünk egy tanulmányt, amely szerint a COVID-járvány közvetett hatása talán még a Hold felszíni hőmérsékletének csökkenésében is érezhető volt. Az eredményt most megkérdőjelezték.
A jelek szerint az akkori felvezető mondatba beszúrt „talán” szó és az óvatos megfogalmazás indokolt volt. Az eredeti tanulmányt két indiai szerző publikálta a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society: Letters folyóiratban. Az állapították meg, hogy 2020 áprilisában és májusában a korábbi és későbbi hónapokkal összehasonlítva kimutathatóan csökkent a Hold felszínének hőmérséklete. A jelenséget pedig – lényegében az időbeli egybeesésből kiindulva – a COVID-lezárások idején a közlekedés leállása és az ipari termelés csökkenése miatti alacsonyabb üvegházgáz-kibocsátással hozták összefüggésbe.
A NASA Lunar Reconnaissance Orbiter űrszondája infravörös tartományban működő Diviner sugárzásmérőjével végzett mérések alapján a vizsgált időszakban, hat kiválasztott holdi helyszínen mért éjszakai felszíni hőmérsékletek. Eszerint 2020. április-májusában a hőmérsékleti értékek mindenhol valamivel alacsonyabbak a korábban és később mért értékeknél, az adatok szórása azonban meglehetősen nagy – írtuk novemberi cikkünkben is. (Kép: Durga Prasad & Ambili, 2024)
Most ugyanannak a folyóiratnak a hasábjain egy újabb tanulmány foglalkozik az adatok újrafeldolgozásával, és az eredmények másféle értelmezését veti fel. A két, az Egyesült Államokban, illetve Trinidad és Tobagóban dolgozó szerző megerősíti az indiai szerzőpáros eredményét abban a tekintetben, hogy 2020 áprilisában és májusában valóban alacsonyabbnak találták a Hold felszíni hőmérsékleteit. Viszont szerintük hasonló hőmérséklet-csökkenést lehet felismerni 2018 elején is, vagyis jóval korábban, mint a COVID-világjárvány kezdete. Továbbá a 2020. április-májusi minimumot egy 2019-ben kezdődő csökkenő trend előzi meg. Mindezek a tények arra utalnak, hogy a jelenség összetettebb, és nem lehet közvetlenül és egyértelműen a COVID-járványhoz kapcsolódó, emberi eredetű hatáshoz kötni.
Ha nem ahhoz, akkor mihez? Erre a szerzők rövid cikkükben nem kínálnak lehetséges magyarázatokat, mindössze a mérési adatok statisztikai elemzésére szorítkoznak. Azt mindenesetre saját következtetésük alátámasztására megemlítik, hogy Dirk Schulze-Makuch véleménye szerint a globális lezárásból eredő szennyezőanyag-csökkentés éppenséggel akár az ellenkező hatást válthatta ki, mint amit a 2024-es tanulmány szerzői feltételeztek. A tisztább levegő lehetővé teszi, hogy a fény jobban visszaverődjön a földfelszínről, a több kisugárzott energiának pedig kicsit jobb kéne melegítenie a Hold éjszakai felszínét. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy egy gondos analízishez számos különféle szempontot kellene figyelembe venni, a vizsgált forgatókönyv így nagyon összetett lehet. Mindenesetre – ezt már mi állapítjuk meg – ez egy érdekes kutatási terület lehet, amellyel a jelek szerint ma még nem foglalkoznak elegen.
Kapcsolódó cikkek:
Még a Hold is megérezte
Az Intuitive Machines holdi leszállószondája sikeresen elérte ugyan az égitest felszínét, de a jelek szerint nem függőlegesen áll. Vizsgálják, hogy mire lehet képes.
