Az elmúlt évben ennyiszer figyelmeztette egy-egy veszélyes űrszemétdarab közeledtére a nemzetközi partnereket az amerikai légierő űrfigyelő rendszere.
A vészjelzések kiadását az Egyesült Államok kormányának új, tavaly év elején érvénybe lépett űrpolitikai dokumentuma tette lehetővé. Eszerint a kereskedelmi és nemzetközi műholdüzemeltetőket is értesíteni kell, ha kiderül, hogy az amerikai katonai megfigyelőhálózat által követett objektumok valamelyike a pályaszámítások szerint egy működő űreszköz közelében halad el. A vészjelzés lehetőséget nyújt arra, hogy az üzemeltető mérlegelje: kitér-e a fenyegető ütközésveszély elől, a műhold pályájának kis mértékű megváltoztatásával. Ilyen manőverre az elmúlt esztendőben egyébként 100-nál is több alkalommal került sor.
2010 elejétől kezdve egy éven át pontosan 252 figyelmeztető üzenetet kapott Oroszország, 147-et pedig Kína. Emellett összesen 677 esetben értesítettek amerikai kormányzati szerveket vagy magánvállalatokat, hogy műholdjukat veszély fenyegeti.
Az alacsony Föld körüli pályák egyre zsúfoltabb régiójában súlyos következménye lehet, ha nagy relatív sebességgel akár egy kisebb űrszemétdarab is nekiütközik egy űreszköznek. Ez robbanásszerű hatást fejt ki, a megsemmisülő műhold szétrepülő darabjai újabb űrszemétfelhőt hoznak létre. (Emlékezetes eset volt a 2007-es kínai űrfegyverteszt, valamint 2009-ben egy működő Iridium mobil távközlési hold megsemmisülése egy használaton kívüli orosz műholddal való ütközése nyomán.)
Az alacsony pályákon keringő, a hálózat által követett űrobjektumok helyzetének „pillanatfelvétele”. (Kép: NASA)
A figyelmeztetések kiadása a nemzetközi partnerek felé önmagában is bizalomépítő hatású. A megfigyelő rendszer átlátható működése egyéb kétoldalú diplomáciai, katonai és tudományos együttműködések előtt kövezheti ki az utat. De a bizalom erősítése mellett egy még közvetlenebb érdek is van a háttérben: az ütközések elkerülése, az űrszemét szaporodásának lassítása minden egyes ország és műholdüzemeltető közös érdeke. Hiszen a keletkező törmelék nem válogat, tönkretehet bármilyen, a pályáját keresztező űreszközt, tekintet nélkül tulajdonosának nemzetiségére. Az űrszemét elleni küzdelemnek egyelőre az óvatosság a legjobb módja. Még nem ismerünk olyan módszert, ami technikailag kivitelezhető és gazdaságos lenne a már pályán levő törmelék eltávolítása.
Az Amerikai Légierő szervezetén belül működő rendszer 22 ezer nagyobb (legalább néhány centiméteres) objektum mozgását követi, ezek közül 1100 az aktív mesterséges hold. Ezeken túl a meglevő radarok számára láthatatlan, kisebb méretű, de ugyancsak potenciális veszélyforrást jelentő darabok bőséges számban keringenek a Föld körül. 2030-ra a becslések szerint megtriplázódhat a katalogizált objektumok száma – részben a fejlődő technológia, de az egyre szaporodó űrszemét miatt is.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A kínai „űrszemetelés” után egy évvel
Példátlan műholdütközés
Hogyan takaríthatnánk az űrben?
Le az űrszeméttel!
Lézerrel az űrszemét ellen
A figyelőrendszer az űrbe megy
Amerikai űrszemét-figyelmeztetések a külföldieknek is (Spaceflight Now)
Ezt jósolja egy friss elemzés, amely szerint a következő másfél évtizedben 250 milliárd dollár értékben készülnek új mesterséges holdak.
