Egy benne felejtett rongydarab miatt már elveszni látszó szuperbiztos amerikai katonai távközlési műhold, az AEHF-1 a csodával határos módon elérte a számára kijelölt pályát, hamarosan szolgálatba állhat.
Az elmúlt év vége és az új év eleje az Amerikai Légierő repülésirányítói számára a végleges helyére került műhold fedélzeti rendszereinek beindításával, ellenőrzésével telik. Az AEHF-1 (Advanced Extremely High Frequency satellite-1) még 2010. augusztus 14-én startolt, és már régóta működnie kellene, geoszinkron pályán. A magasság megemelésére szolgáló saját hagyományos, nagy teljesítményű fedélzeti hajtóművei azonban a pályára állítás után felmondták a szolgálatot. Az ok egy a gyártás során az üzemanyag-ellátásért felelős vezetékben felejtett rongydarab lehetett, amely eltömítette a rendszert. Így – vészmegoldásként – a csak a pálya későbbi folyamatos korrigálására készült manőverező hajtóművekre, valamint a xenon üzemanyaggal működő, még gyengébb ionhajtóművekre maradt a pálya megemelésének összes feladata. Az ionhajtóműhöz szükséges üzemanyag tömege lényegesen kisebb, így működtetése az űreszközökön hatékony, bár pályamódosító hatása nagyon lassú. Az AEHF-1 az eredeti tervek szerint a start után jó három hónappal, 2010. november végére érte volna el geoszinkron helyzetét, 90° nyugati hosszúság fölött. Ehelyett 2011 végére sikerült csak megoldani a váratlanul nehéznek bizonyult feladatot.
A 36 ezer km magas geoszinkron, az Egyenlítő síkjához képest 4,8°-os hajlásszögű pályát elért AEHF-1. (Fantáziakép: Lockheed Martin)
Az 1 milliárd dollárért megépített és felbocsátott, új típusú katonai távközlési műholdat az elképzelhető legsúlyosabb háborús helyzetekre tervezték. Elvesztése – átmeneti pályán ragadása – nagy csapás lett volna az amerikai haderők számára. A „B terv” végrehajtása egy eddig példátlanul bonyolult manőversorozatot igényelt. Október végére, 14 hónap és mintegy 500 ionhajtómű-manőver után végül elérték a geoszinkron pályamagasságot.
A végső pozíciójában hold először kinyitotta antennáit, majd négy hónapon át tartó tesztelés kezdődött. Ez várhatóan március végéig tart, akkor állhat üzembe az AEHF-1. Az eltelt plusz idő és a váratlan manőverek ellenére az űreszköz mégis kitöltheti 14 évre tervezett teljes élettartamát.
Az AEHF-1 katonai távközlési műhold lefedettségi nyalábjai a Föld felszínén. (Fantáziakép: Lockheed Martin)
Az amerikai szárazföldi hadsereg, a haditengerészet és a légierő földi kommunikációs termináljai megnövekedett sávszélességű műholdas adatátviteli kapacitáshoz jutnak. A rendszer kompatibilis marad a korábban felbocsátott Milstar katonai távközlési holdakkal. Ezeknek a leváltására készült az AEHF, amelynek a második műholdja ugyancsak egy Atlas-5 rakétával, idén április végén indulhat a világűrbe, a floridai Cape Canaveralről. A már készülő 2. és 3. számú AEHF műholdak gyártásánál legalábbis azt a hibát már biztosan nem fogják elkövetni, amit az elsőnél...
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Mentőakció egy katonai műholdért
Lassan a helyére kerül a szerencsétlen műhold
Figyelemre méltó műholdmentés: AEHF-1 (Spaceflight Now)
Űrszonda eddig még nem jutott ennél közelebb a Plútóhoz. A Naprendszer külső vidékei felé tartó amerikai New Horizons már „csak” ennyire van célpontjától, ahová 2015 közepén érkezik majd meg.
