Az egyre bővülő kínai navigációs műholdrendszer legújabb tagját szerdán állították pályára.
A Beidou (magyaros átírással: Pejtou) a kínai megfelelője a jól ismert amerikai GPS, valamint az orosz GLONASSZ és az európai Galileo műholdrendszereknek. Működési elvük, hogy a műholdak a Föld körüli pályáikról navigációs rádiójeleket sugároznak. Ezeket a felhasználók vevőberendezései detektálják, s kiszámítják a jelek futási idejét a különböző irányban látszó műholdaktól. Ebből aztán meghatározzák a vevő koordinátáit.
A Beidou – a másik három említett globális rendszertől eltérően – nem csak közepes (20 ezer km körüli) magasságú pályákon, hanem magasabb, 1 napos keringési idejű, geoszinkron pályákon is alkalmaz űreszközöket. A mostani starttal a BDS I2-S jelzésű műhold állt pályára. A jelzésben az I betű (inclined) arra utal, hogy ezúttal egy nagy, 55°-os pályahajlású geoszinkron műholdról van szó. A Hszicsangból (Xichang) szeptember 30-án, magyar idő szerint 1:13-kor indított űreszközt a Hosszú Menetelés-3B hordozórakéta egyelőre elnyúlt átmeneti pályára állította. Innen saját hajtóműveivel „kapaszkodik fel” a 36 ezer km magas körpályára.
Indul a Hosszú Menetelés-3B rakéta. (Kép: Xinhua)
A mostani a Beidou rendszer huszadik műholdja, egy nemrég használatba vett modernizált generáció újabb képviselője. Fedélzetén az időjeleket egy az eddigieknél pontosabb, kínai gyártású hidrogén mézer atomóra biztosítja. A tervek szerint a kínai navigációs műholdrendszer 2020-ra 35 tagot számlál majd, s ezzel globális lefedettséget nyújt a pontos hely- és időmeghatározást igénybe vevő felhasználóinak. A rendszer 2012 óta regionális lefedettséggel működik Kínában és környezetében.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Versenyre kész a kínai Beidou
Új generációs kínai navigációs hold
Két új kínai navigációs műhold
A Beidou BDS I2-S indításáról (Spaceflight Now)