New Horizons és Luna-1: mi az összefüggés?
A New Horizons amerikai űrszonda tavaly nyáron elrepült a Plútó mellett és igen értékes megfigyelésekkel bővítette tudásunkat erről a távoli égitestről és kísérőiről. Mivel még maradt elég hajtóanyag az űrszondában, a NASA további célpontok után kutatott a Kuiper-övben, ahol a New Horizons jelenleg tartózkodik. A Hubble-űrtávcsővel pásztázták a környéket és 2014-ben sikerült is találni egy olyan KBO (Kuiper Belt Object) célpontot, amely a megmaradt hajtóanyaggal – néhány pályamódosítással – még megközelíthető. Ez a 45 km átmérőjű égitest a 2014 MU69 jelzést kapta. A Nap körül kering és mintegy 300 év alatt tesz meg egy teljes pályát.
A New Horizons elrepül a Kuiper-öv 2014 MU69 jelű kisbolygója mellett. (Fantáziakép: NASA / JHU APL / SwRI / Alex Parker)
A pontos pályaszámítás szerint a New Horizons 2019. január 1-jén fog elrepülni mellette. Ez a dátum nemcsak azért érdekes, mert újévre esik, hanem főképp azért, mert csaknem pontosan 60 évvel követi az 1959. január 2-án indított Luna-1 (vagy Lunyik-1) elnevezésű szovjet űrszondát. Márpedig a Luna-1 volt az első űrszonda, amely elérte a szökési sebességet, megközelített és elrepült egy másik égitest mellett (Hold, január 4-én), és végül a Naprendszer első mesterséges bolygója lett. A megközelítési (angolul fly-by) manőver ebben a legérdekesebb. A Luna-1 akkor 16 000 km-re közelítette meg a Földhöz legközelebbi égitestet, bár fényképeket nem készített. Éppen hatvan évvel később a New Horizons mintegy 12 500 km távolságból vizsgálja majd a legtávolabbit – olyan értelemben, hogy még hosszú évekig, esetleg évtizedekig nem várható, hogy újabb űrszonda indul a Kuiper-öv felé az ott lévő, még távolabbi égitestek vizsgálatára.
A Luna-1 szovjet űrszonda. (Kép: RIA Novosztyi / Alekszandr Moklecov)
A Földtől mért távolságok összehasonlítása igen tanulságos. A találkozáskor a New Horizons és a 2014 MU69 kisbolygó kereken 43 csillagászati egységnyire lesz tőlünk (egy csillagászati egység, vagyis az átlagos Nap–Föld távolság kereken 150 millió km). Az 1959-es megközelítéskor a Hold távolsága a Földtől 0,00256 csillagászati egység lehetett. Vagyis az eltelt hatvan év alatt a Naprendszert kutató űrszondák célpontjainak távolsága mintegy 16 800-szorosára növekedett. E hatalmas térségen belül hét nagybolygót, két törpebolygót, továbbá sok holdat, kisbolygót és üstököst vizsgáltak közelről amerikai, orosz, japán, európai és kínai űrszondák. Ez vitathatatlanul az űrkutatás egyik legfontosabb (ha nem „a” legfontosabb) eredménye.
Kapcsolódó cikkek:
A Plútó után
Célpontjelöltek az utolsó pillanatban
Egy megvalósult Álom: 50 éve repült a Luna-1 (1. rész)
Egy megvalósult Álom: 50 éve repült a Luna-1 (2. rész)
Amerikában közel 30 év után újra gyártanak a távoli Naprendszerbe vagy azon túl küldendő űrszondák termoelektromos generátoraihoz használható plutóniumizotópot.
