A NASA mikroműholdjai a kialakuló trópusi ciklonokra figyelnek majd, különös mérési módszert alkalmazva.
A CYGNSS betűszó jelentése: Cyclone Global Navigation Satellite System, ami a ciklon és a globáis navigációs műholdrendszer angol változatának összevonásából alakult ki. A név – amellett, hogy emlékeztet egy kicsit a hattyú latin nevére (cygnus) – mindjárt utal is a műholdak működési elvére. A Föld körüli pályáikról a műholdrendszer tagjai a navigációs műholdak (például a közismert amerikai GPS rendszer) rádiójeleit detektálják. De nem közvetlenül a navigációs műholdakról érkező, hanem a Földet elérő, majd a tengerfelszínről visszaverődő jeleket mérik. Ezek erősségéből aztán következtetni lehet a hullámzás mértékére, s így a szél sebességére. Műholdakról radaros elven eddig is mérték a tengerek felett a szélsebességet, de az új módszer előnye, hogy az adót nem, csak a vevőberendezést kell magukkal vinniük a műholdaknak. Így tehát sokkal kisebbek, olcsóbbak lettek, egyszerre többet is indíthatnak belőlük. A mikrohullámú sugárzás áthatol a sűrű felhőzeten, így a navigációs műholdak amúgy is folyamatosan kisugárzott jelei segítségével valóban „be lehet látni” akár a hurrikánok alá is. Az adatoktól azt remélik, hogy az eddiginél pontosabban előre lehet jelezni a szárazföldet elérő trópusi viharok erősségét.
A CYGNSS holdak előkészítése a startra. A figyelmes szemlélőnek feltűnhet, hogy a Pegasus rakétát mutató képrészlet felbontását szándékosan lerontották... (Kép: University of Michigan)
A nyolc CYGNSS műhold december 15-én, magyar idő szerint 14:37-kor indult, méghozzá a levegőből, egy repülőgép aljára szerelt Pegasus-XL rakétával. Ha már repülőgép: az űreszközök egyenként alig nagyobbak, mint egy kézipoggyász méretű bőrönd. Az Orbital ATK Pegasus rakétáját a floridai Kennedy Űrközpont területéről induló L-1011 Stargazer repülőgép emelte a magasba. (A december 12-ei első indítási kísérlet nem sikerült. Bár a repülőgép a rakétával feljutott 12 ezer méter magasba, a Pegasust a gép aljától leválasztó hidraulikus rendszer nem működött, így vissza kellett térni a Kennedy Űrközpontba.)
Fantáziakép egy Föld körül keringő CYGNSS holdról. Egyetlen starttal most nyolc ilyet állítottak pályára, amelyek kötelékben repülve dolgoznak majd. Ugyanazon terület fölött 12 perc elteltével követik egymást, ami kitűnő időbeli felbontású méréseket tesz lehetővé. (Kép: NASA)
Kis műholdakhoz és kis hordozórakétához (viszonylag) kis ár tartozik: a CYGNSS programban 162 millió dollárba kerül az űreszközök megépítése és üzemeltetése. Figyelembe véve, hogy közel valós időben követheti a hurrikánok fejlődését és mozgását, kiválthatja a repülőgépről végzett helyszíni megfigyelések egy részét, és új ismeretekkel szolgálhat a súlyos károkat is okozni képes természeti jelenségről, a CYGNSS rendszer megéri a rá költött pénzt.
A CYGNSS műholdak a trópusi területek fölött repülve végzik méréseiket. A kép felső részén korábbi hurrikánok mozgását szemléltető görbéket rajzoltak a térképre. Alul balra az egy pályaperiódus (kb. másfél óra) alatt lefedhető területet mutatják. A jobb alsó térképről kiderül, hogy egy nap elteltével (15 pálya megtétele után) lényegében teljes lefedettséget tudnak biztosítani a nyolc CYGNSS holddal. (Kép: University of Michigan) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Szélmérők és társaik
A tengerfelszín vizsgálata az ISS-ről
NASA tervek a Föld megfigyelésére
CYGNSS honlap (Michigani Egyetem)
A CYGNSS működéséről (Space.com)
A CYGNSS műholdak indítása (Spaceflight Now)
A cikkben megmagyarázzuk a címet is, de a lényeg: pályára állt a GOES-R, a legújabb generációs amerikai geostacionárius meteorológiai műholdak első képviselője.
