A kínai személyzetes űrrepüléssel egyelőre minden rendben, a két űrhajós jól van. Visszatérésükre legkorábban hétfőn kerülhet sor. Cikkünkben áttekintjük az elmúlt napok és a következő órák eseményeit.
Krónika
Mint emlékezetes az űrhajó indítására október 12-én szerdán 01:00 GMT-kor (helyi időben délelőtt 09:00-kor) került sor. Tíz perccel később a Hosszú Menetelés IIF (CZ-IIF) rakéta befejezte működését és az előzetes pályára állította az űrhajót. Negyvenöt perccel a start után megtalálták a hordozórakéta leválasztott fekete-dobozát, egy mágneses adatgyűjtőt, melyet nem sokkal később – a hordozórakéta visszahullot darabjaival együtt – a kutató-mentő szolgálat eljuttatott az űrközpontba.
Csütörtökön, - a repülés második napján - ellenőrizték a parancsnoki/visszatérő-modul és az orbitális/lakó-modul közötti ajtó hermetikusságát. Ennek a visszatéréskor lesz jelentősége, hisz az orbitális egységet a Föld körüli pályán hagyják, és csak a parancsnoki fülke tér majd vissza. Szintén ezen a napon idelent és odafent ünnepelték Nie 41. születésnapját, és már különféle kísérleteket is végeztek. Többek között vizsgálták az életfenntartó rendszerek működését, illetve vizsgálták, hogy az űrhajó milyen gyorsan és pontosan áll vissza korábbi térbeli pozíciójába, miután abból kimozdították.
Pénteken az űrhajóval egy előre nem tervezett pályamodosítást hajtottak végre, miután egy nappal korábban kiderült, hogy az kismértékben letért az előzetes pályáról. A manőverre a 30. fordulat során, nagyjából 22:00 GMT-kor került sor. Azzal kapcsolatban, hogy mi okozta a pálya váratlan módosulását a kínaiak semmit nem közöltek.
Szombaton – mindössze néhány órával azután, hogy az űrhajó megkezdte negyedik Föld körüli napját - a két tajkonauta telefonon beszélt Hu Jin Tao kínai elnökkel. A mindössze kétperces beszélgetést a kínai TV- és rádió-állomások élőben közvetítették.
Élet és munka a Föld körül
A fedélzeten végzett tudományos kísérletek az élet- és anyag-tudományok, a Föld-megfigyelés és környezeti-monitoring területét érintették. Vizsgálták többek között az űrhajósok mozgáskoordinációjának és munkaképességének változásait, illetve fotózták a Földet.
Az űrhajósok naponta háromszor étkeznek, és – az első kínai űrrepüléstől eltérően – ezúttal már meleg ételeket is fogyaszthatnak (az élelmiszereket, azok hűtő és melegítő eszközeit az orbitális fülkében helyezték el). Valamennyi étkezés 5-6 fogásból áll. Az ételek között van rizs, marhahús gombóc, szárított zöldségek és gyümölcsök. Az italok között pedig kávé, zöld tea és narancs dzsúsz. Talán furcsa, de a kínai duó nem pálcikával étkezik, - azt ugyanis a súlytalanságban túl bonyolultnak ítélték -, hanem kanállal és villával falatoznak.
Az alvási idő fejenként hét óra, az ágyat a falak közé kifeszített hálózsák helyettesíti.
Útban haza
Az űrhajó visszatérését jelenleg hétfőre (holnapra) tervezik, bár korábban szó volt arról, hogy arra esetleg már vasárnap sor kerül, a leszállóterület bizonytalan hétfői időjárása miatt. Szombaton azonban már azt mutatták az előrejelzések, hogy a leszállásra alkalmas idő még kitart hétfőre, sőt keddre is, így a jelenlegi terv a hétfői (helyi időben kora reggeli) landolás (kedd a tartalék nap).
A jelenlegi űrrepüléshez Kína összesen kilenc felszíni és négy hajóra telepített követő-állomást használt, melyek az egész bolygóra kiterjedtek. (A hajók például az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceánon úsznak.) A leszálláshoz a szakemberek összesen tizenhárom helyet jelöltek ki, melyek közül Belső-Mongólia az elsődleges, az indítóközpont területe pedig a másodlagos leszállózóna (mindkettő félsivatagos terület). Vészhelyzetben az űrhajósok további tizenegy vész-leszállóhely közül választhatnak. Ilyeneket egyaránt találunk Ausztrália, Észak-Afrika, Európa és az USA ritkán lakott területein.
A korábbi gyakorlatnak megfelelően először az orbitális/lakó-modult választják le az ekkor még összekapcsolódva hagyott parancsnoki/visszatérő fülke és műszaki/hajtómű-egység együttesről. A leválasztott orbitális fülke (mely saját napelemekkel és stabilizációs rendszerrel is rendelkezik) ezután még hónapokig fog a Föld körül keringeni és végzi automatizált kutatási programját. Ezután kerül sor a parancsnoki/visszatérő és a műszaki/hajtómű egységek szétválasztására és légkörbe léptetésére. Ezután az előbbi egység ejtőernyős fékezéssel ér felszínt, míg az utóbbi elég a sűrű légrétegekben. (Ez az eljárás eltér a(z) szovjet/orosz Szojuznál alkalmazott módszertől, hisz ott az űrhajó három egységét egyidejűleg választják szét, és miközben a parancsnoki/visszatérő-modul leszáll, a másik két egység (a szétválasztás után percekkel) elég a Föld légkörében. A kínai eljárás több előnyt is tartalmaz. Egyrészt az orbitális/lakó modul a Föld körül hasznosítható, akár önállóan, akár egy űrállomás moduljaként. Másrészt a Földre visszatéréshez nem kell a teljes űrhajót fékezni, csak annak mintegy 70-80%-át.)
Kapcsolódó cikkek:
A közel 360 km magas végleges körpályát a start után hét órával állították be. Két órával ezután először Fei, majd társa is átúszott az orbitális modulba, ahol már melegítőben dolgozhatnak. Nem sokkal később az űrhajósok családjai tettek látogatást az irányító központban és beszéltek a Föld körül keringő hozzátartozóikkal.
Információk a második kínai személyzetes űrrepülésről
Képek a Sencsou-6 indításáról