Immár jó pár nap telt el a sikeres második kínai személyzetes űrrepülés után, ám még mindig sok a nyitott kérdés. A két legfontosabb talán az, hogy miért telt el két év az első és a második út között, és miért kell újabb két évet várni a harmadikra?
A második személyzetes űrrepülés költsége állítólag 900 millió jüan (kb. 111,2 millió dollár) volt. A Sencsou-6 repülése a 88. Hosszú Menetelés (CZ) rakétával történt, egyben a sorozatban 46. sikeres CZ indítás volt. Az űrhajó utasai 115 órát és 32 percet töltöttek Föld körüli pályán, miközben 3,25 millió km-t repültek. A kétfős személyzet, az ötnapos út, az orbitális modul használata és az űrhajóval végzett kisebb manőverek komoly előrelépést jelentenek a Sencsou-5 két évvel ezelőtti útjához képest. Mint emlékezetes, akkor Jang Li-vej egyedül utazott, repülése csak egy napig tartott, nem mászott át az orbitális modulba, és az űrhajó manőverező képességét nem vizsgálták. Mekkora valójában ez az ugrás?
A leszállás után mindössze pár órával Tang Kszian Ming – a kínai személyzetes űrprogram műszaki irodájának igazgatója – azt mondta, hogy a következő űrrepülésre 2007-ben kerül sor, amikor az ázsiai űrhajósok űrsétát fognak végrehajtani. Közölte azt is, hogy két kínai űrhajó összekapcsolására legkorábban 2009-ben kerülhet sor. Megerősítette, hogy megkezdték egy űrállomás fejlesztését, de még rengeteg probléma vár megoldásra.
(Mint emlékezetes, az első űrsétát a szovjet Leonov hajtotta végre 1965-ben, tehát az első emberes űrrepülés után négy évvel, illetve az első 24 órás repülés után három és fél évvel, míg az első többszemélyes út után mindössze öt hónappal!)
„A kínaiak nem sietnek. Ezt a biztonsági és a költségvetési korlátok diktálják így. Ez egy fokozatosan, lépésről-lépésre felépített program lesz” – adott hangot véleményének Joan Johnson-Freese, egy amerikai Kína-szakértő.
Kapcsolódó cikkek:
A Sencsou-6 repülésének értéke
* Nézzük először az időtartamot: Gagarin első repülése 1961 áprilisában egyetlen keringést jelentett, másfél óráig tartott. A második szovjet űrhajós – German Tyitov – már 24 órás repülést végzett (azaz nagyjából ugyanannyit mint Jang Li-vej a Sencsou-5-tel), Gagarin útja után négy hónappal!
* Több űrhajós, egyetlen űrhajóval 1964-ben járt előszőr a világűrben, amikor a Voszhod-1 fedélzetén Feoktyisztov, Komarov és Jegorov hajtott végre űrrepülést. Az első kétszemélyes amerikai űrhajó – a Gemini-3, fedélzetén Grissom és Young - 1965-ben repült. Ehhez az ugráshoz tehát a szovjeteknek négy, az amerikaiaknak három év kellett. A kínaiak ezt a lépést két év alatt tették meg.
* Végül – bár talán erről beszélnek a legkevesebbet – a legjelentősebb lépés mégiscsak az orbitális fülke használata! Ez ugyanis, egy a parancsnoki/visszatérő fülkétől független kutató- és lakóhelyiség, amely így jelentősen könnyíti a többnapos repülések végrehajtását és hatékonyabbá teszi a kutatómunkát. Nos a kínaik Jang Li-vej repülése után már két évvel használhattak ilyen modult a mostani repülésen. A szovjeteknél erre először 1968-ban nyílt mód a Szojuz 2-vel (hét évvel Gagarin útja után), míg az amerikaiak ilyen célból csak, az igaz óriási méretű és kapacitású, Skylab űrállomást tudták használni 1973-tól!
Hogyan tovább?
Amerikai szakértők szerint az egyik legkomolyabb akadály az űrállomás-programban a megfelelő hordozórakéta kifejlesztése. Állítólag fejlesztés alatt áll az űrhajót szállító CZ-2F bázisán megvalósuló CZ-2E (újabban CZ-5) rakéta. Ám ha ezt hatékonyan és megfelelő biztonsággal akarják használni, még az is lehet, hogy új indítóhelyet kell kialakítani minél délebbre (például Hainan szigetén), hisz a jelenlegi indítóhelyek túlzottan északon is vannak, meg nem is elég nagy a szabad terület körülöttük.
GYORSHÍR: Két kínai űrhajós a világűrben
A kínai űrhajósok sikeresen landoltak!
A kínai személyzetes űrrepüléssel egyelőre minden rendben, a két űrhajós jól van. Visszatérésükre legkorábban hétfőn kerülhet sor. Cikkünkben áttekintjük az elmúlt napok és a következő órák eseményeit.
