Újabb lenyűgöző felvételt küldött haza a Cassini űrszonda. A képen a felhősávok részletei, valamint különleges sötét és világos foltok láthatóak.
A Szaturnusz felé tartó Cassini űrszonda egyre részletgazdagabb felvételeket készít a bolygóóriásról. Előtűnnek a különböző sávokba rendezett felhők és a légkör apróbb részletei. A felvételt 2004. április 16-án készítette a Cassini fedélzetén lévő szűk-látószögű kamera, ekkor az űrszonda 38,5 millió kilométeres távolságban járt a gázóriástól. A felvételen egy pixel 231 kilométernek felel meg.
A sötétebb részeken a légkör mélyebb rétegeibe is bepillantást nyerünk, míg a világosabb területeken egy vastag, magasan lévő felhősáv rejti el előlünk a mélyebb rétegeket. A déli pólus környékén egy feltűnő, ám viszonylag kis méretű fekete folt látható. A szakemberek jelenleg nem tudnak magyarázatot adni arra, hogy mi lehet és hogyan jöhetett létre, de minden bizonnyal a bolygó mágneses terével hozható kapcsolatba. A Szaturnusz Naprendszerünkben az egyetlen olyan bolygó, ahol a mágneses pólusok leginkább egybeesnek a bolygó forgástengelyével.
Ugyancsak érdekes jelenség a déli féltekén látható két fehér folt, valamint az egyenlítő környékén lévő elnyúlt ovális alakú folt. Az alakzat csipkézett szegélye tanúskodik arról, hogy valamilyen turbulens légáramlatról lehet szó.
Az óriásbolygók esetében a légkör nem egyforma sebességgel, az egyenlítő környékén gyorsabban, a pólusok környékén pedig lassabban mozog, ezt nevezik differenciális rotációnak. A fenti felvételen látható világosabb és sötétebb színű sávok és zónák is a különböző sebességgel mozgó légáramlatok eredménye. A rendellenes, különleges jelenségek, mint például a felvételen is látható foltok valószínűleg a légkör mélyebb rétegeiben lezajló turbulenciák eredménye.
A Szaturnuszt övező egyik régi rejtély, hogy a bolygó több energiát sugároz ki, mint amennyit a Naptól kap, tehát kell, hogy rendelkezzen valamilyen belső energiaforrással. Elképzelhető, hogy ezek a turbulenciák, amelyek a környező légköri rétegektől eltérő színű foltokban jelennek meg – ennek a belső hőnek az áramlásaival hozhatóak kapcsolatba.
A felvétel bal alsó sarkában a Szaturnusz egyik holdja, a 396 kilométeres átmérőjű aprócska hold, a Mimas látható.
A Cassini-Huygens űrszondapáros több, mint hét évvel ezelőtt indult útnak a gyűrűs bolygóóriás felé, s hamarosan meg is érkeznek céljukhoz, a Cassini június 30-án áll pályára a Szaturnusz körül.
Hamarosan hazatér a Genesis űrszonda. A napszélre vadászó űrjármű nemrégiben repült el Földünk mellett, szeptember 8-án pedig visszatérő kapszulája belép majd a légkörbe.
