A brit kormány nem vállalhat kötelezettségeket az Aurora-program terén, jelentették be brit illetékesek július 21-én, a 2004-es Farnborough-i Légibemutatón.
Az ESA ugyanis szeptember 30-ig szabott határidőt tagállamainak annak megállapítására, melyik ország mekkora támogatással képes hozzájárulni az európai űrkutatás jövőjét évtizedekre meghatározó közös célok megvalósításához. Erre a határidőre a britek nem készülnek el az előzetes becslésekkel, Nagy-Britanniában csak most kezdték meg annak felmérését, hogy az elkövetkező években mekkora támogatást tudnak odaítélni a kutatás-fejlesztési programokra. Ez a folyamat pedig hónapokat vesz igénybe, őszre biztosan nem állnak rendelkezésre a pontos becslések.
Ian Halliday, Nagy-Britannia Részecskefizikai és Csillagászati Kutatótanácsának (PPARC) vezetője kis időt kér még. Szerinte a brit kormánynak több időre van szüksége ahhoz, hogy pontosan meg tudja mondani, hogyan és milyen mértékben támogassa az Európai Űrügynökség hosszú távú űrkutatási programját. A döntés azért is sürget, mert az ESA-nak 39 millió euróra van szüksége ahhoz, hogy a marsi mintahozó misszió (Mars Sample Return – MSR), illetve a többi fő Aurora-program tervét kidolgozza. Mindeddig egyetlen ország sem indított mintahozó küldetést idegen nagybolygóhoz, így várhatóan az eddigieknél hosszabban tartó technikai fejlesztésekre lesz szükség. Ezért a kutatásokat már 2005-ben meg kell kezdeni. Ha tehát a tagországok vállalása 2004 őszéig nem történik meg, s az ESA a támogatást nem tudja beépíteni 2005-ös költségvetésébe, a fejlesztés gördülékeny menete veszélybe kerülhet. Lord Sainsbury brit tudomány- és innovációügyi miniszter fontosnak tartotta megerősíteni: nem az a kérdés, hogy az Egyesült Királyság részt vállal-e az Aurora-programban, hanem az, hogy milyen mértékben. A miniszter hozzátette: a többi ESA-programban a további szerepvállalás ugyancsak biztosnak mondható.
Kapcsolódó cikkek:
Az ESA első lépése a marsi anyagminták visszahozására