Hétfőn Hold körüli pályára állt a több mint egy éve utazó, első európai holdszonda.
A SMART-1 (Small Missions for Advanced Research in Technology) szonda küldetésének első része - az eljutás a Holdhoz ionhajtómű segítségével - ezzel véget ért. Rövidesen a Hold tudományos vizsgálata következik.
Eddigi, a Hold felé "spirálozó" hosszú (összesen 84 millió km-es!) útja során sikerrel demonstráltak egy olyan eljárást, amellyel a jövendő űrszondák a navigációjukat jórészt "saját hatáskörben" tudják intézni, anélkül, hogy a földi irányítókra kelljen hagyatkozniuk. Csillagérzékelő kamerájuk megfigyelései alapján meghatározhatják térbeli helyzetüket és sebességüket, s egy fedélzeti program kiszámítja a szükséges manővereket. (A SMART-1 esetén a számításokat egyelőre még a Földön végezték.)
Egy másik technológiai kísérlet során olyan rádiókommunikációs berendezéseket teszteltek, amelyek a ma megszokottnál magasabb frekvencián működnek, s így egységnyi idő alatt több adatot tudnak továbbítani. Azt is kipróbálták, hogy hogyan működhet a kommunikáció a Földről a távoli szondára irányított lézernyaláb segítségével. A Hold tudományos vizsgátára szolgáló miniatürizált műszereket (az AMIE optikai kamerát, a röntgentartományban működő berendezéseket és az infravörös színképelemzőt) is ellenőrizték útközben. (A kamera felvételeiből korábban az Űrvilágban is bemutattunk néhányat, ld. az alábbi linkeket!)
Végül náhány érdekes adat: a SMART-1 bő egy évvel ezelőtt, 2003. szeptember 28-án indult. Azóta 332-szer kerülte meg a Földet, egyre távolabb jutva tőle. Az ionhajtóművet 289-szer kapcsolták be, összesen mintegy 3700 óráig működött. A 82 kg xenon hajtóanyagból csak 59 kg-ot használt el, a tervezettnél mégis két hónappal hamarabb ért célba a szonda. A megmaradt üzemanyag segítségével a végső, Hold körüli pálya magasságának csökkentése is lehetővé válik, sőt lehet, hogy a fél évre tervezett program is meghosszabbítható.
A SMART-1 egy kis méretű űreszköz, amelyen az ionhajtómű mellett több technológiai újdonságot is kipróbálnak, hogy siker esetén a későbbi bolygóközi űrszondáknál alkalmazhassák ezeket. A Holdat november 15-én, közép-európai idő szerint 18:48-kor érte el, 5000 km-es felszín feletti magasságban. Ez egyben az első pálya holdközelpontja. Előtte aktiválták az ionhajtóművet, amely a végleges pálya kialakításában segít. A magasság egyre inkább csökkenni fog: január közepére a déli pólus fölött 300, az északi fölött 3000 km magasan húzódó pályán fog keringeni a SMART-1.
Kapcsolódó cikkek:
Európa: Irány a Hold!
Holdunk a SMART–1 szemével
A SMART-1 visszanéz
A SMART-1 a Földet fotózza
Kapcsolódó linkek:
Az ESA híre: a SMART-1 a Holdnál