Egy rövid ízelítőt adunk abból, hogy mi fog történni 2005-ben az űrkutatás világában.
A várható legfontosabb eseményeket időrendben soroljuk fel, megjegyezve, hogy a pontos dátumok természetesen változhatnak (minél távolabbiak, annál inkább...).
január 12. A NASA ekkor tervezi indítani a Deep Impact szondát a Tempel 1 üstököshöz. A "mosógép méretű" becsapódó egység sebet üt majd az üstökösmag felszínén. A július 4-i becsapódást, a felszín alatti anyag kiszóródását a földi és űrteleszkópok serege is figyeli majd.
január 14. Az amerikai Cassini Szaturnusz-kutató szonda útitársa, az európai Huygens leereszkedik a gyűrűs bolygó Titan nevű holdjára.
március 2. Amerikában elindítják a DART (Demonstration for Autonomous Rendezvous Technology) mesterséges holdat, amely egy kísérleti automata űreszköz, műholdak közelében történő manőverezésre, emberi közreműködés nélküli dokkolásra.
március 25. A CryoSat európai mesterséges hold indítása, a föld kontinentális és tengeri jégmezői vastagságának vizsgálatára, a globális felmelegedés hatásainak kutatására.
május 2. - június 3. között Elindulhat a Discovery űrrepülőgép a Nemzetközi Űrállomásra. Ez lenne az első repülés a Columbia 2003-as katasztrófája óta.
augusztus 10. Egy újabb űrszonda indításával folyatódik a NASA offenzívája a Mars kutatására. A Mars Reconnaissance Orbiter feladata elsősorban a víz nyomainak keresése a vörös bolygón, Mars körüli pályáról.
október 26. Az ESA elindítja a Venus Express szondát, legközelebbi bolygószomszédunk, a Vénusz kutatására. Az űrszonda fejlesztésében és kutatási programjában néhány magyar szakember is résztvesz.
Az év második felében várható Kína második emberes űrrepülése. A Sencsou-6 űrhajó a tervek szerint öt napig keringene a Föld körül, fedélzetén két űrhajóssal.
Az űridőjárás tanulmányozása alatt szűkebb értelemben a Föld mágneses tere és felsőbb atmoszférája napszéllel való kölcsönhatásának leírását értjük. Japán az űridőjárás-kutatásokból is kiveszi a részét.
