Valamivel több mint négy évvel a tervezett indulás előtt már pontosan tudni lehet, milyen műszerekkel szerelik fel a marsjárók következő nemzedékét képviselő Mars Science Laboratory amerikai űrszondát.
Ha a Spirit és az Opportunity a Mars geológusai, akkor a Mars Science Laboratory a Mars kémikusa lesz. Ezekkel a szavakkal lehet legjobban bemutatni az űrszonda feladatát, és így mutatta be a szondát az Űrvilág Olvasóinak korábban Bálint Tibor, a NASA-nak dolgozó, Amerikában élő magyar mérnök is. A 2009-ben induló vállalkozást követő rover valószínűleg már a Mars biológusa lehet (Astrobiology Field Laboratory).
A Mars Science Laboratoryról korábban jóformán csak annyit lehetett tudni, hogy robotkarjával talajmintát képes venni környezetéből, amit elemezni képes. Az űrszondát hosszú élettartamúra tervezik, a fedélzeti áramforrást napelemek helyett két radioizotópos generátor biztosítja majd (RTG).
A NASA 2004 decemberében kiadott közleményében ismertette a leszállóegység fedélzetére szánt műszereket. A programban több ország részvételére számítanak, így az Orosz Űrhivatal mérnökei építenék meg a 2001 Mars Odyssey űrszondán már bevált, vizet kimutatni képes műszer felszíni példányát, míg a spanyol Oktatási és Tudományos Minisztérium egy meteorológiai csomagot és egy ultraibolya érzékelőt küldene a Marsra. Az egyik legfőbb kérdés az, hogyan lehet a robotkaron, mint mozgó platformon az arra szánt műszerek mindegyikét elhelyezni, s ha nem lehet mindet, melyek a legfontosabbak?
A legfőbb tudományos vizsgálati célok és műszerek:
Az Európai Űrügynökség szintén 2009-ben tervezi indítani az Aurora-program első szondájaként napelemes energiaforrású első roverét, az ExoMars program keretében, egy keringőegység társaságában megérkező Pasteur marsjárót. Az ESA-szonda biológiai méréseket is végezne. Egyelőre nem tudni, pontosan milyen műszerekkel szerelik fel a Pasteurt.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A Mars és a külső bolygók vizsgálatának jövője (2. rész)
Marsi zászlóbontás
A Mars Science Laboratory a NASA honlapján
Az Aurora-program az ESA honlapján