Az ESA üstökösszondája március 4-én a Föld megközelítésével vesz lendületet további útjához.
A legnagyobb közelség közép-európai idő szerint 23:10-kor lesz, Mexikó felett, 1900 km-es magasságban. Röviddel előtte, azon az estén az európai megfigyelők kedvező helyzetben lesznek - feltéve, hogy derült lesz az ég. Szabad szemes megfigyelésre nem érdemes gondolni - a szonda távolsága 10 ezer km körüli lesz, látszó fényessége 8-9 magnitúdós. A szerencsések akár kisebb amatőr távcsövekkel vagy binokulárokkal is elcsíphetik a Rosettát. Az ESA a földközelség alkalmából nemzetközi fotópályázatot hirdet, amelynek részleteiről rövidesen az űrügynökség honlapján, az alábbi link követésével lehet tájékozódni.
A mostani földközelség idején számos fedélzeti műszert bekapcsolnak, ellenőriznek és kalibrálnak. A kamerákat a Holdra, mint „ál-üstökösre” irányítják majd, hogy kipróbálják, hogyan működik a célkövetés. Erre a képességre 2008-ban és 2010-ben is szükség lesz, amikor a Rosetta elhalad a Steins és a Lutetia nevű kisbolygók mellett.
A hintamanőver során a három tonnás üstököskutató űrszonda a Mars felé veszi az irányt, ahol 2007 februárjában újabb lendületet vesz. Innen megint a Föld velé vezet majd az útja. Végső célpontját, a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstököst 2014-be éri el. Pályára áll körülötte, és Philae névre keresztelt leszállóegységét az üstökös magjára küldi. A Rosetta programról, s abban a jelentős magyar részvételről korábban az Űrvilágban is sokszor beszámoltunk.
Kapcsolódó cikkek:
Úton a Rosetta!!!
Életre kelt a Philae!
A Rosetta első tudományos mérései
Kapcsolódó linkek:
Az ESA Rosetta-honlapja
Az európai holdszonda programját egy évvel, 2006 augusztusáig kitolták.
