A Mariner–4 40 éve (1965. július 14-én) repült el a Mars mellett és elsőként készített felvételeket a vörös bolygó felszínéről. A Föld nevű bolygó lakói első alkalommal vethettek közeli pillantást a Marsra.
Kevés olyan űrszonda van, amely oly gyökeresen alakította volna át egy bolygóról alkotott képünket, mint a Mariner–4. Mindez talán annak köszönhető, hogy a Mars igencsak megmozgatta elődeink fantáziáját. A múlt századfordulón Percival Lowell munkássága nyomán virágzott az a nézet, hogy a vörös bolygót csatornák hálózata borítja, amelyek értelmes civilizáció tevékenységének nyomai lehetnek.
Csaknem fél évszázaddal később – amikoris az űrszonda épült – már nyilvánvalóvá vált, hogy a vörös bolygó felszíne nem nyújt barátságos körülményeket egy földihez hasonló civilizáció számára. Tudták, hogy felszíne rendkívül hideg, légköre pedig túl vékony ahhoz, hogy otthont nyújtson hozzánk hasonló élőlények számára. A szakemberek egy sziklás, földihez hasonló jellegű világot vártak, amelyet legfeljebb növények népesíthetnek be.
A Mariner–4 Mars melletti elrepülésének komoly várakozásokkal néztek tehát elébe, nem csupán technológia szempontból, hanem tudományos eredményeit illetően is. 1965. július 14-én az űrszonda sikeresen elrepült a vörös bolygó mellett és elsőként fényképezte le annak felszínét. A visszasugárzott 21 kép egy új, addig ismeretlen világot mutatott be, amely merőben különbözött a szakemberek elvárásaitól.
Az űrszonda fedélzeti televíziós kamerája mintegy fél órán át működött, a készített felvételek a felszín 1 %-át fedték le. A Mariner–4 felvételei nyomán a vörös bolygóról egy halott, sivár világ képe bontakozott ki, a Mars gazdagabb formakincsének megismerése a későbbi űrszondák érdeme. Ma már tudjuk, hogy a vörös bolygó változatos tája ad otthont a Naprendszer legnagyobb vulkánjának, a bolygó egyenlítője mentén hatalmas repedés található, a felszínt pedig egykori tavak, folyók és áradások nyoma borítja.
A Mariner–4 volt az első olyan űreszköz, amely egy másik bolygó felszínét sikeresen lefényképezte.
Kapcsolódó linkek:
Óceánok, tengerek, kontinensek, hegyek és völgyek változatos világa helyett sivár, holdbéli táj látványa tárult a kutatók elé a felvételeken. Az egyik legizgalmasabb felvétel, a 11. kép, amelyen egy hatalmas, 150 kilométer átmérőjű becsapódási forma nyomát fedezték fel. A Mariner képeken összesen mintegy 70 öt kilométernél nagyobb átmérőjű krátert azonosítottak, amelyek mind kozmikus becsapódásokról tanúskodtak.
Technikai ismertető a Mariner-4 űrszondáról
Az ESA üstökösszondája március 4-én a Föld megközelítésével vesz lendületet további útjához.
