Az európai–japán BepiColombo űrszonda először repült el a Merkúr mellett.
A Merkúr kutatására indított kettős űrszonda a mostani legnagyobb közelség idején mindössze 198 km-re repült el a bolygó mellett, ahol majd 2025-ben pályára is áll. Egyelőre azonban csupán a BepiColombo útvonalán kijelölt gravitációs lendítő manőverek sorozatának egyik állomásáról volt szó. Ezek szerepe, hogy az űreszköz Nap körüli pályájának sebességét oly mértékben csökkentse, hogy később lehetővé váljon a Merkúr körüli pálya elérése, kellő hajtóműves fékezés után.
A mostani első Merkúr-megközelítés magyar idő szerint október 2-án 1:24-kor zajlott le. Az alábbi képet a bolygóközi utazáshoz használt Mercury Transfer Module (MTM) egyik kamerája (Monitoring Camera-2) készítette, már a legnagyobb közelség után, 2418 km távolságból visszanézve. A modulon három ilyen monitorozó kamera van, ezek közül kettőnek esett most a látóterébe a bolygó.
A felvételen a Merkúr északi féltekéjének egy részlete, benne a lávafolyás alakította Sihtu-síkság (Sihtu Planitia) látható. (Kép: ESA / BepiColombo / MTM, CC BY-SA 3.0 IGO)
Nagyfelbontású képek egyelőre nem váhatók a BepiColombótól, hiszen a japán (Mercury Magnetospheric Orbiter) és európai (Mercury Planetary Orbiter) szondák egyelőre nem váltak külön, kameráik még nem működnek. Hét évig tartó útja alatt az űrszondaegyüttes összesen kilenc hintamanővert végez bolygók mellett. Ez volt a sorban a negyedik, de az első a Merkúrnál (korábban egyszer a Föld és kétszer a Vénusz közelségét használták ki a pálya alakításához).
A BepiColombo szondái tudományos műszereinek jelentős része egyelőre nem használható, de a mágneses teret és a részecskéket vizsgáló berendezések a megközelítés idején is tudtak méréseket végezni. Így valójában meg is kezdődött a tudományos program a Merkúrnál – még ha egyelőre korlátozottan és rövid időre is. Az amerikai MESSENGER szonda programjának 2015-ös befejezése óta most először nyílt alkalom a Naprendszer legbelső, legkisebb bolygójánál a magnetoszféra vizsgálatára.
Egy másik felvétel, a 3. számú monitorozó kamerától. Rajta megjelöltek egyes feltűnőbb felszíni alakzatokat. Ezek a kamerák 1024 × 1024 pixeles fekete-fehér képek készítésére alkalmasak. (Kép: ESA / BepiColombo / MTM, CC BY-SA 3.0 IGO)
Érdekes egybeesés, hogy a szonda névadója, Giuseppe (Bepi) Colombo olasz alkalmazott matematikus és mérnök napra pontosan épp 101 éve, 1920. október 2-án született. Ő volt az, aki a Merkúrhoz jutáshoz kidolgozta a gravitációs hintamanővert, a módszert először a Mariner-10 űrszondánál alkalmazták.
A BepiColombo szonda legközelebb 2022. június 23-án halad el a bolygó közelében.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Hamarosan „csúcsforgalom” a Vénusznál
BepiColombo: először a Vénusznál
Kérdések tömege
A BepiColombo köszöni, jól van!
Itt járt, végleg elment
Űrszelfi
Úton a BepiColombo
Hamarosan indul a BepiColombo
A BepiColombo
Merkúr-hinta: 35 éve járt először űrszonda a legbelső bolygónál
A BepiColombo első elrepülése a Merkúr mellett (ESA)
További képek a BepiColombo első Merkúr-megközelítéséről (ESA)
Giuseppe Colombo, a hintamanőverek atyja (ESA)