A műholdas felderítésért felelős amerikai kormányzati szervezet idei flottafrissítési programját egy Delta-4 rakéta segítségével kezdte a Vandenberg Légitámaszpontról.
Az 50 éves fennállását tavaly ünnepelő NRO (National Reconnaissance Office) legújabb, hivatalosan meg nem nevezett céllal készült műholdja, amely az NROL-25 jelzést kapta, magyar idő szerint április 4-én, 1:12-kor startolt. (Kaliforniában ekkor még az előző napot mutatta a naptár.) A startot március 30. óta többször halasztották, a második rakétafokozattal kapcsolatban felmerült műszaki probléma miatt.
Az NROL-25 harcias hangulatú emblémája. (Kép: NRO)
Az NRO műholdindításaihoz a United Launch Alliance (ULA) nagyteljesítményű Delta és Atlas hordozórakétáit használja. Hogy épp melyiket, és hogy floridai vagy kaliforniai indítással-e, az függ a titkos hasznos teher tömegétől, méretétől és az elérni kívánt pályától. Idén még három start várható: egy június 20-án Atlas-5 rakétával, egy június 28-án Delta-4 Heavy rakétával (mindkettő a floridai Cape Canaveralről), végül egy augusztus 2-án egy másik Atlas-5 hátán, de a kaliforniai Vandenberg Légitámaszpontról.
Bár az NRO műholdjainak pontos küldetését és a főleg a műszaki paramétereiket a titok leple borítja, általánosan elfogadott tény, hogy ezek a világ legjobb minőségű, legtöbbre képes kémműholdjai. Az NRO különböző típusú holdakat tart üzemben, amelyekről a felbocsátás után a megfigyelők azért meg tudják tippelni, hogy valószínűleg melyik kategóriába tartoznak. Az egyik típust „hallgatózásra”, vagyis rádiós kommunikáció figyelésére használják. Vannak az eszközparkban nagy felbontású képeket szállító hagyományos optikai, valamint az időjárástól és napszaktól függetlenül információt szolgáltatni képes radaros távérzékelő műholdak. Alkalmaznak tengeri hajók követésére szolgáló műholdakat is. Végül szükség van olyan adatátjátszó holdakra, amelyeken keresztül akkor is eljuthatnak a megfigyelési adatok a földi központba, ha az alacsony pályákon repülő kémműholdak épp nem tartózkodnak egy követőállomás horizontja fölött sem.
Előzetes találgatások szerint most egy poláris – pontosabban 123°-os hajlásszögű, retrográd – pályára szánt, kb. 8 tonna tömegű, az apertúraszintézis elvén működő radaros (SAR) műhold indult. Ilyen típusú kémholdból ez lesz a második, az első 2010 szeptembere óta kering a Föld körül. (Fantáziarajz: Charles P. Vick / GlobalSecurity.org)
Az NRO tavaly az elmúlt negyed évszázad legaktívabb évét zárta, összesen hat indítást végzett, hét hónap leforgása alatt. Ezzel jelentősen javított a használatban levő űreszközei átlagéletkorán. A régiek közül nem egy meglehetősen koros, még a hidegháború korszakában álltak pályára, de azok is megbízhatóan üzemelnek, gyakran új jellegű feladatokkal. Például a szovjet északi flotta rádióforgalmának lehallgatására készült műholddal ma földi telepítésű katonai radarok pontos helyzetének bemérését végzik. Az amerikai kémműholdak hálózatából származó információt nemzetbiztonsági és katonai célokra használják az Egyesült Államokban. Az adatok áramlási sebessége jelentősen felgyorsult az elmúlt időszakban, a közvetlen felhasználókhoz (elemzőkhöz, döntéshozó politikusokhoz, katonai parancsnokokhoz) sokkal hamarabb jut el a döntéseiket megalapozó, műholdas eredetű információ.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Így kémkedtek az űrből régen (1. rész)
Így kémkedtek az űrből régen (2. rész)
Amerikai kémműhold a nyugati partról
Hallgatózás a világűrből
Az NROL-25 indítása elé (Spaceflight Now)
Az amerikai és szövetséges haderők számára készült új mobil távközlési műholdrendszer első tagja egy Atlas-5 rakétával és a kétszázadik Centaur végfokozattal állt pályára Floridából.
