Idén indul, eddig titkolták

Az amerikai légierő most először ismerte be hivatalosan, hogy egy megfigyelő műholdakból álló rendszert építenek ki a geostacionárius pályamagasság környékén.

A Geosynchronous Space Situational Awareness Program (GSSAP) létezéséről nyilvánosan először egy konferencián beszélt William Shelton, a légierő űrparancsnokságát vezető tábornok, február 21-én. Még ebben az évben két műholdat terveznek felbocsátani a rendszer részeként, majd 2016-ban másik kettőt.

William Shelton. (Kép: AP)

A kezdetben két műholdból álló rendszer a geostacionáriushoz közeli magasságban (valamivel alacsonyabb és magasabb pályákon) üzemel majd. A földfelszín fölött kb. 36 ezer km-rel, az egyenlítői sík közelében húzódó körpályák különlegessége, hogy ott a műholdak keringési ideje megegyezik a Föld 1 napos tengelyforgási periódusával. Így az itt keringő űreszközök a Földről megfigyelve lényegében állni látszanak az égbolton. Ez a pályamagasság ideális például távközlési és műsorszóró műholdak számára, hiszen a földi követőantennákat fix irányba állítva lehet kommunikálni velük. Másrészt egy-egy geostacionárius holdról a Föld csaknem fele állandóan szemmel tartható, ami hasznos meteorológiai műholdak elhelyezéséhez. De ugyanezen okokból az ellenséges rakétaindításokat figyelemmel kísérő katonai megfigyelő műholdak is használják a geostacionárius pályát.

Az amerikai GSSAP feladata a stratégiai fontosságú, és egyre zsúfoltabbá váló pályamagasság környékén keringő összes űreszköz, valamint az azok épségére veszélyt jelentő kisebb-nagyobb törmelékdarabok megfigyelése, számba vétele lesz, méghozzá a lehető legközelebbről: a helyszínről. Az új műholdak gyártója az Orbital Sciences cég. Úgy tűnik, a holdak Delta-4 rakétával állhatnak pályára a 4. negyedévben, a floridai Cape Canaveralről. A rendszer módot ad az amerikaiaknak arra is, hogy más államok működő geostacionárius műholdjait viszonylag közelről megfigyeljék. Korábban épp az amerikai hadsereg volt az, amely aggodalmát fejezte ki más országok vagy magánvállalkozások hasonló terveivel kapcsolatban... Több mint valószínű, hogy az oroszok és a kínaiak ezt nem fogják barátságos lépésnek tekinteni.

A közvetlenül a geostacionárius pályaív alatt és felett keringő holdak nem gyakoriak. A pálya tartásához szükséges nagy mennyiségű hajtóanyag, az ezzel járó magas indítási költség és a feltehetően tetemes működtetési kiadások arra utalnak, hogy az amerikai hadseregnek meglehetősen fontos lehet ez a program. Ahogy a bekerülési költségről, úgy a műholdak fedélzeti berendezéseiről sincs hivatalos információ, de a találgatások szerint elektrooptikai kémműholdakról van szó, amelyek többféle érzékelője között képalkotó berendezés is lesz. Az sem világos, hogy miért pont most álltak elő a hírrel. Talán azt szerették volna elkerülni, hogy a felbocsátás után a majd jól megfigyelhető, nagy űreszközöket valaki – akár egy amatőr műholdmegfigyelő – látványosan „leleplezze”.

Kapcsolódó cikkek:
Javítóműholdak a láthatáron?

Kapcsolódó linkek:
Újfajta amerikai kémműholdak még az idén (Space News)