Egy kémkedő műholdpáros és egy kis kísérleti hold osztotta meg az amerikai Delta-4 rakéta orrkúpja alatti helyet a legutóbbi katonai indítás alkalmával.
A GSSAP műholdak célja a Föld egyenlítői síkjában, a felszín felett kb. 36 ezer km-es magasságban húzódó geostacionárius pályák régiójában való „szaglászás”. A Föld körüli térségben ez az egyik legértékesebb és stratégiai szempontból is fontos régió. Nem csak civil távközlési, műsorszóró és meteorológiai holdak találhatók itt, ahol 24 órás keringési idejükkel felveszik a Föld forgásának tempóját, s így egy adott felszíni pontról nézve állni látszanak az égen. Számos katonai műhold is állomásozik geostacionárius pályán, a távközlésiek mellett például az ellenséges földi rakétaindításokat állandóan figyelő űreszközök. A két új GSSAP hold egyike valamivel a geostacionárius magasság alatt, a másik pedig fölötte kering majd, így a helyszínen „körbejárva” a térséget, úgymond hozzájárulnak az ottani biztonsághoz. Könnyebb lesz elkerülni a ütközésveszélyt, kikerülni az egyre gyarapodó űrszemét darabjait. A rendszer persze lehetővé teszi, hogy az amerikaiak ne csak a saját, de más ott működő műholdak közelében is vizsgálódjanak...
A GSSAP műholdak gyártója az Orbital Sciences cég, ahogyan a kísérleti ANGELS kisműholdé is. A légierő kutatóegységénél (Air Force Research Laboratory, AFRL) kifejlesztett eszköz célja egy olyan „őrző” műhold megalkotása, amely közvetlenül egy értékes, nagy űreszköz mellett marad, felderítve annak környezetét. A mostani demonstrációhoz a Delta-4 hordozórakéta geostacionárius magasság fölé jutó, kiürült végfokozatát használják majd, ezt kíséri az „őrangyala”. Az autonóm navigációhoz pontos gyorsulásmérőket és GPS-es helymeghatározó berendezést visz magával. Ez utóbbinak az érdekessége, hogy a pályamagassága meghaladja majd a GPS műholdakét, amelyek viszont „lefelé”, a Föld irányába sugározzák rádiójeleiket. Így nagyobb magasságban inkább csak épp a Föld átellenes oldala környékén keringő GPS holdak jeleire támaszkodhatnak. A kísérleti ANGELS várhatóan egy éven át működik majd.
Az ANGELS több száz km-rel a geostacionárius pálya fölött kíséri a Delta-4 rakéta utolsó fokozatát. A kísérletek sorozata kb. 50 km-es relatív távolságban kezdődik, majd hónapok alatt óvatosan néhány km-ig is megközelíti majd a műhold a rakétafokozatot. (Kép: AFRL) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A start magyar idő szerint július 29-én éjjel 1:28-kor történt. A helyszínen, a floridai Cape Canaveral 37-es számú indítóállásánál ekkor még július 28-át mutatott a naptár. (A felbocsátást az elmúlt napokban négyszer kellett már lefújni, először egy technikai probléma, majd három egymást követő napon a viharos időjárás miatt.) A hasznos teher a titkosítás alól csak idén év elején feloldott GSSAP (Geosynchronous Space Situational Awareness Program) négy tervezett műholdja közül az első kettő. Mellettük repült a miniatűr ANGELS (Autonomous Nanosatellite Guardian for Evaluating Local Space) műhold. A két különböző, az Amerikai Légierő szervezte űrprogram közös jelölése Air Force Space Command mission 4 (AFSPC-4).
Idén indul, eddig titkolták
A GSSAP és ANGELS startjáról (Spaceflight Now)
Az Amerikai Légierő a mostaninál tízszer több űrszemétdarab követését reméli a 2018-ra elkészülő radartól.
