Az Amerikai Légierő mini-űrrepülőgépe Atlas-5 rakétával indult Floridából – ahogy az előző három alkalommal is.
A pilóta nélküli, automata visszatérésre alkalmas X-37B negyedik (OTV-4 jelzésű) útja a floridai Cape Canaveral légibázison kezdődött. Az Atlas-5 hordozórakéta május 20-án, magyar idő szerint 17:05-kor emelkedett a magasba.
Az Atlas-5 rakéta hasznos terhének előkészítése az AFSPC-5 jelű repülésre, az X-37B negyedik startjára. (Kép: United Launch Alliance)
A katonai üzemeltetésű X-37B által végrehajtott programokról korábban igen kevés információt kapott a közvélemény. Most előzetesen már egy kicsit többet lehetett tudni arról, hogy mit is fog csinálni a legutóbb nem kevesebb mint 22 hónapon át a Föld körül keringő űrjármű. Legalábbis két dologról beszéltek. Egyrészt az Amerikai Légierő (U.S. Air Force) számára egy újfajta ionhajtóművet próbálnak ki a világűrben, amit később a katonai távközlési műholdaknál szeretnének alkalmazni. Másrészt a polgári űrügynökség, a NASA egy kísérlete is felkerült az X-37B fedélzetére. A Marshall Űrközpont szakemberei által vezetett programban különféle anyagmintákat tesznek ki a nyílt világűr viszontagságainak, hogy a visszatérés után megvizsgálhassák tartósságukat.
A METIS (Materials Exposure and Technology Innovation in Space) nevű kísérletben több mint százféle különböző mintát – polimereket, kompozit anyagokat – helyeznek el az X-37B-nek a pályára állás után kinyitható rakodóterében, legalább 200 napon át. A mintadarabok mérete mindössze egy-egy 25 centes pénzérméével vetekszik. Hasonló vizsgálatokat korábban a Nemzetközi Űrállomáson is végeztek. A MISSE (Materials on International Space Station Experiment) programban 2001 és 2013 között például összesen 4000-nél is több mintadarabot vizsgáltak. A cél, hogy a jövő űreszközei számára minél tartósabb, a világűr viszonyai között jól alkalmazható, strapabíró anyagokat fejlesszenek ki.
Az X-37B-ből két megépült példány az elmúlt öt év alatt összesen 1368 napot töltött a világűrben, alapvetően titkos küldetéssel. A három eddigi repülés a kaliforniai Vandenberg Légitámaszpont kifutójára való pontos, automatikus landolással végződött. Érdekes összehasonlítás, hogy a NASA űrrepülőgépei – igaz, hogy embereket szállítva – a működésük három évtizede alatt, 135 alkalommal összesen „csak” 1334 repült napot gyűjtöttek össze a Föld körüli pályán.
A fő hasznos teher mellett az Atlas-5 rakéta tíz nanoműholdat (CubeSat) is pályára állított. Köztük van az amerikai civil szervezet, a Planetary Society által épített LightSail, ami egy kísérleti napvitorlás. Ez a példány egyelőre csak alacsony Föld körüli pályára áll, mintegy egy hónap múlva lefékeződik a légkörben és megsemmisül. Segítségével egy sor technológiai megoldást szeretnének kipróbálni.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Az X-37B titkos első küldetése
Lassan visszatér az X-37B?
Újra a Földön mini-shuttle
Katonai mini-űrrepülő – másodszor
X-37B: kémkedik vagy nem?
Leszállásra készül a mini-űrrepülő
Landolt a második X-37B
A katonai mini-űrrepülőgép harmadik útja
X-37B: csúcsdöntő mini-űrrepülőgép
22 hónap után tért vissza
A NASA kísérlete az X-37B fedélzetén (Spaceflight Now)
Az X-37B (OTV-4) indítása (Spaceflight Now)
A LightSail napvitorlásról (Spaceflight Now)
Nagyfelbontású űrfelvételek valós idejű, gyors letöltésére szolgál a hordozható terminál.
