CSO-1: francia kémműhold Szojuz rakétával

Lezajlott az Arianespace vállalat idei utolsó indítása Francia Guyanából.

Az orosz gyártmányú, de az Egyenlítőhöz közel fekvő Kourou űrközpontból indított Szojuz hordozórakéta ezúttal a CSO (Composante Spatiale Optique) műholdsorozat első darabját állította pályára. A start december 19-én, magyar idő szerint 17:37-kor volt.

A 3565 kg tömegű űreszközt a francia hadsereg megrendelésére az Airbus Defence and Space cég építette Toulouse-ban. A nagyfelbontású optikai képalkotó berendezést a Thales Alenia Space szállította. A CSO sorozat a tervek szerint három műholdból áll majd. A Helios-1 és -2 holdak feladatait folytatják, közülük utoljára a Helios-2B indult, 2009 végén.

CSO-1. (Fantáziakép: CNES / DGA)

A CSO-1 kb. 800 km magas, poláris körpályáról figyeli majd a Föld felszínét. Remélt aktív élettartama 10 év. A CSO műholdak nappal és – infravörös érzékenységük révén – éjjel is dolgoznak majd. Legjobb felbontásuk 35 cm-es. Rövid időn belül meg tudják változtatni kamerájuk irányítását, a rugalmas felhasználás mellett a különböző látószögek kombinálása révén térbeli felmérésre is alkalmasak lesznek. A következő, 2021-ben ugyancsak egy Szojuz rakétával indítandó CSO-2-t még alacsonyabbra, 480 km-es magasságba szánják, ami értelemszerűen javítja majd a képei felszíni felbontását (20 cm körülire). A sorozat német közreműködéssel megvalósuló harmadik darabjának felbocsátását már a készülő új Ariane-6 rakétára bízzák. A harmadik generációs francia optikai kémműholdak konstellációja gyártással, pályára állítással és a földi kiszolgáló infrastruktúra fejlesztésével együtt mintegy 1,5 milliárd amerikai dollárnak megfelelő összegbe kerül. A franciák a németek mellett Svédországgal, Belgiummal, és hamarosan várhatóan Olaszországgal is megállapodnak a CSO műholdas adatok használatáról.

A mostani volt a Szojuz kereken huszadik indítása Francia Guyanából az orosz hordozórakéta 2011-es kourou-i használatba vétele óta. Az Arianespace cég idén összesen 11 startot bonyolított le, ha beleszámítjuk az Ariane-5 és Vega rakéták indítását is. A következő már csak 2019-ben várható.

Kapcsolódó cikkek:
Az Ariane-5 évzárója
Ariane-6: az első kereskedelmi megrendelő

Kapcsolódó linkek:
A CSO-1 indításáról (Spaceflight Now)