Geostacionárius pályán működik majd az AEHF sorozat hatodik tagja is.
Az Atlas-5 (551) hordozórakéta az AEHF-6 műholddal március 26-án, magyar idő szerint 21:18-kor indult Floridából, a Cape Canaveral-i 41-es indítóállásból (SLC-41). A geostacionárius átmeneti pályára küldött AEHF-6 tulajdonosa az Egyesült Államok Űrhadereje. A holdat az amerikai fegyveres erők az otthoni parancsnokságaik és a távoli műveleti területeken lévő alakulatok közötti kommunikációra fogják használni.
(Fantáziakép: Lockheed Martin)
Az AEHF (Advanced Extremely High Frequency) műholdsorozatból összesen hatot rendeltek, az első még 2010 augusztusában állt pályára. A további holdak 2012-ben, 2013-ban, 2018-ban, illetve tavaly augusztusban indultak. A tervek szerint ez a hat műhold fogja fokozatosan leváltani a korábbi Milstar műholdakat, melyekkel természetesen az új holdak (visszafelé) kompatibilisek. Az űreszközöket (a Milstarhoz hasonlóan) a Schriever Légierőbázison települt 4. kozmikus műveleti század üzemelteti.
A műholdak a Lockheed Martin fő-, és a Northrop Grumman alvállalkozásában készülnek, élettartamukat 14 évre tervezik. Egy-egy AEHF műhold ára (az indítási költség nélkül) 850 millió amerikai dollár. Az AEHF család a Lockheed Martin A2100-as buszán alapszik. A kommunikáció „felfelé” (uplink) a 44 GHz-es, míg „lefelé” (downlink) a 20 GHz-es frekvencián zajlik. A holdak kétirányú, nagysebességű és titkosított kommunikációt biztosítanak, több szűk és irányítható nyalábbal (ún. spot beammel). Az űreszközök egymással is képesek a nagysebességű kommunikációra, így rajtuk keresztül lehetséges akár a Föld átellenes oldalán állomásozó csapatokkal is a kapcsolattartás. A globális kommunikáció persze csak részben igaz, hisz a geostacionárius pályából adódóan, a műholdak csak az északi és déli 65. szélességi körök közötti területeken használhatók.
Az AEHF-6 indítása az első start volt a tavaly év végén létrehozott Űrhaderő keretei között. A szervezet emblémája az Atlas-5 rakéta orrburkolatán. (Kép: United Launch Alliance)
A floridai 41-es indítóállásról startoló hordozórakéta a „jó öreg”, moduláris Atlas-5 volt. (Azért moduláris, mert változó számban lehet az első fokozat oldalára szerelni szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétákat és orrburkolatból is többféle áll rendelkezésre.) Ezúttal a rakéta az 551-es konfigurációban repült, ami azt jelenti, hogy a központi blokkban a kerozin üzemanyagot használó rakéta üzemelt, ennek oldalára 5 gyorsítófokozatot szereltek, az orrburkolat 5 méteres átmérőjű volt és a műholdat egy (1) Centaur végfokozat vitte a geostacionárius átmeneti pályára. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Cape Canaveral: 3 műhold, 2 start, másfél nap alatt
AEHF-4
A negyvenedik Atlas-5 start
Úton a második AEHF
1 milliárd dolláros műhold: megmentve
Lassan a helyére kerül a szerencsétlen műhold
Mentőakció egy katonai műholdért
Űrtechnika a háborúban: a Milstar
Az AEHF-6 indításáról (Spaceflight Now)
Az orosz katonai távközlési műhold egy hónapos késéssel sikeresen pályára állt Pleszeckből.
