Floridából egy Atlas-5 rakétával elindult az X-37B amerikai katonai mini-űrrepülőgép.
A korábban az Amerikai Légierő (U.S. Air Force) fennhatósága alatt már ötször repült, újra felhasználható, emberek nélküli visszatérő űrjármű újabb küldetésének kódja (USSF-7) ezúttal már az indítást felügyelő, tavaly decemberben létrehozott Űrhaderőre (U.S. Space Force) utal. A szám ne tévesszen meg senkit, az X-37B még csak hatodik alkalommal startolt (Orbital Test Vehicle-6, OTV-6). Az X-37B űrjárművek ugyanakkor továbbra is a Légierő tulajdonában maradnak, csak az indítási és a majdani leszállási műveletek tartoznak az Űrhaderő felelősségi körébe.
Az X-37B-t a Boeing építette, két példány készült belőle. Ezek együtt eddig összesen 2865 napot voltak a világűrben. (Kép: Boeing)
Az X-37B példányai korábban négyszer (2010-ben, 2011-ben, 2012-ben és 2015-ben) a United Launch Alliance Atlas-5 hordozórakétájával, legutóbb (2017-ben) a SpaceX Falcon-9 rakétájával startoltak. Most – vagyis 2020. május 17-én, magyar idő szerint 15:14-kor – ismét egy Atlas-5 rakéta emelkedett a magasba a floridai Cape Canaveral 41-es indítóállásából. (Az indítást a kedvezőtlen időjárás miatt egy nappal el kellett halasztani.) Az X-37B jórészt titkos feladattal elvégzett küldetései fokozatosan egyre hosszabb ideig tartottak. Legutóbb, tavaly októberben már 780 napos repülést követően landolt az OTV-5.
Az alacsony – de rendszerint a repülés időtartama alatt többször változó paraméterekkel rendelkező – Föld körüli pályákon dolgozó X-37B indítása előtt ezúttal a szokásosnál egy kicsit többet árultak el a fedélzeten tervezett kísérletekkel kapcsolatban. Elsősorban azt, hogy minden eddiginél több kísérletet terveznek végrehajtani – köztük kettőt a polgári űrügynökség, a NASA számára. Most először használnak ugyanis egy kiegészítő szolgálati modult, amelyben számos további kísérlet helyezhető el. Ez a közel 9 m hosszú X-37B hátsó részéhez csatlakozik. A mini-űrrepülő egyébként egy kinyitható raktérrel is rendelkezik. Továbbá a mostani X-37B-vel jut fel az űrbe a Légierő Akadémiája (U.S. Air Force Academy) hallgatói által fejlesztett kis FalconSat-8 műhold (CubeSat), maga öt különböző kísérleti programmal.
Az X-37B alakja és visszatérésének módja hasonlít az egykori amerikai űrrepülőgépekéhez (Space Shuttle), méterei azonban negyedakkorák, és persze emberek sem utaznak rajta.
Az X-37B és az Atlas-5 rakéta fél orrburkolata a startelőkészületek során, a NASA Kennedy Űrközpontja területén, az egykor az űrrepülőgépek előkészítésére szolgáló csarnokban. (Kép: USSF)
A NASA két kísérletéről azt lehet tudni, hogy az egyikükben különféle anyagmintákat vizsgálnak majd, hogy a visszatérés után elemezhessék, hogyan viselték el a nyílt világűrben uralkodó mostoha körülményeket. A másikban növényi magvakon vizsgálják az űrbeli sugárzási környezet hatásait. A katonai irányítású kísérletekről persze továbbra sem hoztak nyilvánosságra túl sok információt. De a haditengerészet kutatólaboratóriuma (Naval Research Laboratory) napenergiából mikrohullámú energiát állít majd elő és azt a Földre sugározza, ami az űrbeli naperőművek alapgondolata. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
780 nap után leszállt, mi az?
Egy 50 éves álom: naperőművet a világűrbe!
Az X-37B hatodik repülése (Spaceflight Now)
Megtört a sikertelenségi sorozat, az Iráni Forradalmi Gárda pályára állította a Noor nevű kis űreszközét.
