Európai mozaik – 2022. január

Havi sorozatunkban az európai országok és az ESA űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Megjelent az Egyesült Királyság Katonai Űrstratégiája, s ebben jelzik, hogy mintegy 1,9 milliárd dollárt kívánnak katonai (földi és keringő) űreszközökre fordítani a következő tíz évben. Kiemelten foglalkoznak a műholdvadász fegyverek jelentette veszélyekkel, illetve a brit űripar fejlődésének katonai megrendelésekkel történő elősegítésével. A fenti összeg nagy részét a különféle alacsony pályás felderítő és hírszerző műholdakat magában foglaló Istari rendszerre kívánják fordítani. Szintén jelentős összeggel kívánják támogatni a nagy sebességű világűr–Föld lézerkommunikációs adattovábbító technológiák fejlesztését. Egy másik hangsúlyos projekt a Minerva nevet viseli. Ez egyelőre egy kísérleti rendszer lenne, melynek műholdjai autonóm módon végeznék az adatgyűjtést, az adatfeldolgozást és az adatok eljuttatását (az alkalmazás szempontjából fontos) brit és szövetséges katonai műveleti pontokra.

A norvég KSAT (a Kongsberg űrtávközlési cége) február eleje óta műholdirányítási és műholdas program (mission) irányítási szolgáltatással bővíti portfólióját. Ezzel immár a SATCOM alkalmazások teljes földi szolgáltatási csomagját ajánlja. Az első olyan program, melyben az új, komplex szolgáltatási lehetőségeket demonstrálják, az ASBM (Arctic Satellite Broadban Mission) lesz. Ez az északi sarkvidéki területeken biztosít különféle szélessávú műholdas szolgáltatásokat a Space Norway és az Inmarsat számára. Az ASBM biztonságos adatkommunikációs megoldás mind a kormányzati, mind pedig a kereskedelmi felhasználók számára. Többek között automatikus műhold- és payload-szolgáltatási (átkonfigurálási), repülésdinamikai, összeütközés-riasztást és elkerülő manővereket tartalmaz.

Február 2-án ismét kitört a Rakata-szigeten található Anak Krakatoa, vagy talán ismertebb nevén a Krakatau vulkán. A helyi időben 16:15-kor kezdődött tevékenység által kibocsátott, mintegy 200 m magasra emelkedett gázt és füstöt az európai Copernicus program egyik Sentinel-2 műholdja örökítette meg.

(Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2022 / feldolgozás: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

E sorok írásakor úgy tűnik, hogy legkorábban április 6-án 00:31-kor (világidőben) indulhat Francia Guyanából az Szojuz-2.1b (Szojuz SZT-B) rakéta, mely a soron következő két Galileo holdat (29-es és 30-as) indíthatja. Szintén áprilisra és szintén abból az űrkikötőből várjuk a soron következő Ariane-5 rakétastartot is. Az ELA-3 startasztalról induló hordozóeszköz a MEASAT-3D és a GSAT-24 távközlési holdakat juttatja majd pályára. Az első űreszközt az Airbus építette a MEASAT nevű maláj távközlési szolgáltatónak, fedélzetén C-, Ku- és Ka-sávú transzpondereket helyeztek el. A GSAT-24 az indiai űrkutatási szervezet (ISRO) soron következő közvetlen műsorszóró holdja.

Kapcsolódó cikkek:
Európai mozaik – 2021. június
Svalbard fentről
Európai űrvárakozások
Két új Galileo