A szokások szerint ismeretlen repülési programú amerikai légierős mini-űrrepülőgép első alkalommal állt pályára a legnehezebb SpaceX hordozórakétával.
Az OTV-1 (Orbital Test Vehicle-1), -2, -3 és -4 Atlas-5 (501) típusú rakétákkal került Föld körüli pályára és töltött ott alkalmanként több száz napot (2010. áprilistól 224 nap, 2011. márciustól 468 nap, 2012. decembertől 674 nap, és végül 2015. májustól 717 nap). A SpaceX Falcon-9 hordozóeszközét először 2017 szeptemberében használták, akkor az X-37B 779 napos űrrepülésre indult. Ezt követte 2020 májusában egy újabb Atlas-5 start, melyet követően az amerikai mini-űrrepülőgép rekordhosszúságú (909 napos) repülést teljesített! Oldalsó fotónkon az OTV-5 jelű repülés előkészítése látható. A képen jól megfigyelhető a nem újra felhasználható, kiegészítő műszaki egység alul.
Az Amerikai Légierő rendelkezésére egyébként kép X-37B példány áll, melyek közül a mostani Falcon Heavy starttal a második került (immár negyedik alkalommal) Föld körüli pályára. Ez a példány az OTV-2, -4 és -5 küldetéseket teljesítette korábban, míg az első példány az OTV-1, -3, és -6 vállalkozásokban repült. Azon túl, hogy az X-37B-ből két példány áll rendelkezésre, és hosszú távon legalább három hordozórakétával számolnak, a harcászati rugalmasságot azzal is igyekeznek fokozni, hogy a leszállásokra is két helyen került, illetve kerülhet sor. A kaliforniai Vandenberg Légitámaszponton landolt az OTV-1, -2 és -3, míg a további három küldetés Floridában ért véget.
A személyzet nélküli, közel 5 tonna maximális felszálló tömegű, 892 cm hosszú és 455 cm fesztávolságú űreszköz alsó részét hővédő csempék borítják. A 210 cm × 120 cm-es raktérajtók alá maximum 230 kg tömegű hasznos teher helyezhető el
A harcászati rugalmasság igénye, és a korábbiaknál jóval nagyobb teljesítményű rakéta miatt várható, hogy a mostani (USSF-52 / OTV-7) repülés a korábbiaktól jelentősen eltérő (magasabb) kezdő pályát fog használni, és onnan az űrrepülőgép majd saját hajtóművével több pályamódosítást is végre fog hajtani – mielőtt majd több száz (?) nap után ismét leszáll.
A SpaceX az amerikai katonai mini-űrrepülőgépet mostani útjára indító Falcon Heavy nagyrakétájának idei ötödik, összességében kilencedik startjára a floridai Kennedy Űrközpont 39A indítóhelyéről kerítettek sort magyar idő szerint december 29-én 2:07-kor. (Korábban december első felére készültek, de műszaki okokból elnapolták a felbocsátást.) A Boeing által gyártott X-37B többször felhasználható automata katonai űrrepülőgép közelgő OTV-7 jelű útjáról egy novemberi cikkünkben már írtuk.
A Falcon Heavy első fokozatának 3 × 9 darab Merlin hajtóműve. Az X-37B OTV-7 katonai indítás jelzése a megrendelő Űrhaderőre utaló USSF-52 volt. (Kép: SpaceX)
A mini-űrrepülőgépen többféle, de katonai jellegük miatt titkos kísérlet repül. A néhány polgári kutatási program közt található a NASA Seeds-2 kísérlete, amelyben a Föld körüli térségben a sugárzásnak hosszabb időn át kitett növényi magvak vizsgálatát végzik.
Indításra várva, még december elején. (Kép: Michael Cain / Spaceflight Now)
A SpaceX mintegy 155 millió dollárért vállalta a nemzetbiztonsági jelentőségű küldetés indítását. A Falcon Heavy többször újra hasznosított két oldalsó segédrakétája ötödik alkalommal teljesített szolgálatot. Még egy „utolsó dobásuk” lesz, jövő októberben a NASA Jupiter felé küldendő Europa Clipper űrszondájának indításához is használják majd ezeket. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Nyilván felmerül a kérdés, hogy ha eddig a kisméretű, automatikus leszállásra képes, többször felhasználható orbitális jármű már két rakétatípussal is repült, akkor miért kell egy új típust alkalmazni? Nos, a válasz a harcászati rugalmassági igény. Az X-37B üzemeltetője az Amerikai Légierő (USAF), mely szeretné, ha az eszköz mind a pálya típusaiban, mind a leszállóhelyekben, mind a rendelkezésre álló indítóeszközökben is több lábon álljon („több szárnyon repüljön”?). Így biztosítható, hogy pl. egy rakétatípus (katasztrófa miatti) időszakos földre parancsolása esetén, vagy egy leszállópálya esetleges felújítása esetén is lehessen az X-37B-t használni. A fenti cél már a korábbi hat repülés alatt is megvolt, és elég látványosan bizonyították is annak elérhetőségét.
X-37B: hamarosan újra indul
A titkos kínai űrrepülő manőverei
X-37B: harminc hónap után landolt
X-37B: hatodszor az űrben
780 nap után leszállt, mi az?
Újra úton az X-37B
718 nap után visszatért
X-37B: újra repül
22 hónap után tért vissza
A katonai mini-űrrepülőgép harmadik útja
Landolt a második X-37B
X-37B: kémkedik vagy nem?
Katonai mini-űrrepülő – másodszor
Újra a Földön mini-shuttle
Az X-37B titkos első küldetése
Az X-37B OTV-7 indítása (Spaceflight Now)
Annyit lehet biztosan tudni róla, hogy mikor, honnan és milyen rakétával állt alacsony Föld körüli pályára.
