Havi összefoglalónk az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének híreit tartalmazza. Sorozatunk zárásaként információk a katonai és polgári helymeghatározás, navigáció és kommunikáció területéről.
Az Egyesült Államok Űrhadereje (US Space Force) – együttműködve a Japán Önvédelmi Erők Űrtevékenységért felelős csoportjával – december első hetében felállította Japánban egy egységét. A 10 fős kis kontingens a Tokió környéki Jokota Légitámaszponton (Yokota Air Base) települ, és természetesen (az immár globálisan tevékenykedő) amerikai űrhaderő része. Japán egyébként a második ország az ázsiai és csendes-óceáni térségben, amelynek területén az amerikai űrhaderő egységet telepít, hisz Dél-Koreában ez már két éve megtörtént.
Jobbra a Japán Önvédelmi Erők Légiereje Vezérkarának Védelmi Tervezési és Védelempolitikai Hivatalát vezető Takahiro Kubota (Kubota Takahiro) dandártábornok, balra Anthony Mastalir dandártábornok, az Egyesült Államok Űrhaderejének Ázsiai és Csendes-óceáni parancsnoka. (Tokió, 2024. december 2.)
Az együttműködésnek két látványos eleme van, illetve lesz. Egyrészt az amerikaiak elhelyeznek két japán regionális navigációs műholdon (Quasi-Zenith Satellite System, QZSS) egy-egy olyan berendezést, amely QZSS-HP (QZSS Hosted Payload) néven fut, és az MIT Lincoln Laboratory fejleszt. Ezek a bejelentés szerint olyan optikai szenzorok, amelyek „javítják az űr-helyzettudatosságot, és műholdakat követnek, illetve figyelnek meg”. A Lincoln Laboratory tevékenységét és fejlesztéseit egy kicsit is ismerve, nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy ezek a szenzorok alacsonyabb (esetleg azonos és magasabb?) pályamagasságokon lévő műholdakat fognak fotózni, és hozzájárulni azok pályaadatainak szélső pontosságú meghatározásához. A következő Micsibiki (Michibiki) műhold (Micsibiki-6, QZS-6) indítása februárban várható. A műholdat az ötödik H3 hordozórakéta indíthatja Tanegasimából (Tanegashima). A Micsibiki-7 2026-ban kerülhet pályára.
A szenzorok QZSS-en történő elhelyezése azért fontos az amerikaiaknak, mert nagyon sok olyan kínai műhold van Föld körüli pályán, melyek speciális(abb) hajlásszögű és/vagy excentricitású pályákat használnak. Ezeket csak a Földről, illetve csak az amerikaiak saját eszközeivel nehéz folyamatosan és nagy felbontással fényképezni. Ráadásul a két japán hold pont a csendes-óceáni térségben segít be, amely egyre inkább az amerikai haderő fókuszterülete. Itt jön be a képbe a második fontos együttműködési terület is. A már jó ideje futó projekt részeként a japánok ugyanis már földi telepítésű rádiós és optikai követő és monitoring eszközöket is üzemeltetnek.
Az ausztrál Skykraft és az indiai International Space Investment (ISI) projektegyüttműködést kötött abból a célból, hogy „demonstrálja a helymeghatározó, navigációs és időmérési (PNT) technológiák alacsony Föld körüli pályán (LEO) való megvalósíthatóságát”. [Egyesek számára ismert, mások számára talán ismeretlen tény, hogy az utóbbi időben jelentősen nőtt a globális műholdas helymeghatározó rendszereket (GNSS) érő természetes és mesterséges zavarok száma. Az előbbi valamennyi ilyen rendszert (GPS, GLONASSZ, Beidu és Galileo) érintő „terhelés” részben az erős naptevékenység, részben az egyre többféle használt és nagy teljesítményű rádióelektronikai rendszerek elterjedése miatti interferencia. Ennél sokkal jelentősebb tény, hogy Észak-Korea, Oroszország és Irán valamennyi válság- és háborús övezetben és azok határán szándékosan zavarja az amerikai GPS rendszert. Ez ellen az érintett országok szakemberei többféle módon próbálnak védekezni, és ezek közül az egyik irány új műholdrendszerek és új műholdpályák bevonása. - A szerző megj.]
A JAXA japán űrügynökség az ArkEdge Space Inc. vállalatot választotta ki egy fejlett holdi navigációs rendszer kifejlesztésére. A tokiói startup szakterülete mikroműholdak tervezése, fejlesztése és sorozatgyártása. Ezen képességét felhasználva kell kifejlesztenie egy olyan, következő generációs holdi navigációs rendszert (Lunar Navigation Satellite System, LNSS), amely a LunaNet nevet viselő NASA–ESA–JAXA kezdeményezés egyik nélkülözhetetlen eleme lesz. A LunaNet nem más, mint a Hold felszínén és térségében (nyilván majd hosszabb távon) folyamatos automatikus és személyzetes jelenlét hátterét biztosító helymeghatározó, precíz időmérést lehetővé tevő és navigációs infrastruktúra.
Az LNSS demonstrációs műhold (LNSS Demonstration Satellite) és a Hold felszínén lévő tesztcélú navigációs vevőberendezés (LNSS Demonstration Receiver) kapcsolatrendszerei. (Kép: ArcEdge Space Inc.)
A négyéves projektre 5 milliárd jent (kb. 32,5 millió dollárt) különített el a JAXA. Az összegért az ArkEdge Space-nek egy 100 kg tömegű mikroműholdat kell kifejlesztenie, melynek demonstrálnia kell, hogy képes a Föld körül kb. húszezer km magasan keringő GNSS (GPS, Galileo) holdak hihetetlenül gyenge jeleit használni 380 000 km-re a Földtől, a Hold körüli pályán. Az ellenőrzésre természetesen egy navigációs vevőberendezést is kell majd telepíteni, amelyet majd valamelyik amerikai CLPS vagy japán leszállószonda juttat el a Hold felszínére.
Új-Zéland lett a világon az első ország, amely teljes területén elérhetővé tette az okostelefonok és a Starlink műholdak közötti közvetlen kapcsolatot. December 18. óta a One NZ biztosítja a szolgáltatást, mint addicionális lehetőséget és nem valamely szolgáltatásait felváltó új szolgáltatást. A dolog igazi jelentősége persze nem az addicionalitás a nagyvárosokban, hanem az, hogy az ország területének 40%-án a mai napig nincs földi tornyok hálózatán alapuló mobiltávközlési szolgáltatás, hisz az alacsony népsűrűség miatt az sosem fizetődne ki. Innentől viszont ezeken a területeken is lehet majd telefonálni, üzeneteket küldeni/fogadni. A szolgáltatás használatát jelenleg négy készülék (Samsung Galaxy Z Flip6, Samsung Galaxy Z Fold6, Samsung Galaxy S24 Ultra és az OPPO Find X8 Pr) teszi lehetővé. Ugyanakkor a One NZ sajtóközleményében hangsúlyozta, hogy már további eszközöket is tesztelnek, ugyanis szeretnék, ha 2025 végére a Starlinket ilyen módon több százezren használnák. Kapcsolódó cikkek:
Eljött a frissítés ideje
A Csüecsiao utóda
Hold körüli műholdflotta
Starlink, közvetlenül mobilra
Starlink, 2024. december
Ázsiai mozaik – 2024. december (1. rész)