Az utóbbi évek azt bizonyítják, hogy a NASA kőbe vésett döntései néha „gyurma puhaságúak”. Így volt ez a Hubble szervizelésével és úgy tűnik így lehet magával az űrsikló-flottával is.
A napokban került ki a világhálóra egy belső NASA e-mail, amelyben vezetők egy Michael Griffin által kiadott utasítás szerint a shuttle-flotta üzemelése 2015-ig történő kitolásának lehetőségét boncolgatják. Az ok egyszerű politika: az Egyesült Államok legalább öt évig nem lesz birtokában olyan technológiának, amely alkalmas emberek űrbe juttatására, hanem Oroszországtól kénytelen Szojuz űrhajókat vásárolni erre a célra. Ám Ororszország grúziai fellépése, valamint Európa gázcsapjának folyton lebegtetett elzárása nemrégiben rámutatott, hogy a kőolaj- és földgázbevételektől újra duzzadó muszklikat növesztett orosz külpolitika nagyhatalmi irányokat vett. Az egykori Szovjetunió szellemi örököse ismét az USA nagyhatalmi ellenlábasa lehet. Ebben a környezetben nemigen venné ki jól magát a függőség.
Emellett van még egy belpolitikai ok is, miszerint a shuttle-flotta leállítása állások ezreit szüntetné meg, főként Floridában és Houstonban. Emellett a NASA által e helyeken elköltött dollármilliárdok kivonása is negatív hatással gyűrűzne végig e területek gazdaságán. Választási év lévén ezt egyik elnökjelölt sem szeretné. (John McCain éppen ezért még szenátorként kérte a NASA-t, hogy dolgozza ki az űrsiklók legalább egy évvel tovább történő működésének tervét, míg Barack Obama 2 milliárd dollárt kért az űrhivatal számára a költségvetésből az STS rendszer 2010-en túli működtetésére.)
Az okok között persze szerénykedik még valódi űrhajózási megfontolás is. A 2010-ig hátralevő 10 lehetséges repülés elég kevésnek tűnik, még többre lenne szükség.
A nyilvánosságra került e-mail valódiságát a NASA elismerte, bár túl korainak nevezte azt, hogy ebből bármiféle következtetést lehessen levonni. Mindenesetre a politikai széljárás most meglehetősen kedvezőnek tűnik arra, hogy az USA emberes űrkutatási programjában mégse következzen be törés. A dolog hátulütője két dolog lehet. Egyrészt a hosszabbítás évi 4 milliárd dollárjába kerülne a NASA-nak (szemben azzal az egyszeri 2 milliárddal, amit Obama a kampány hevében meg mert kockáztatni). Bár ez csökkenthető lenne, ha nem mind a három siklót használnák tovább, és nem kéne további pénzeket költeni nagyjavításokra. Másrészt a jelenlegi esélyszámítások szerint 1 a 75-höz az esélye annak, hogy egy shuttle repülés végzetes katasztrófával végződik, azaz a politikusok túl nagy kockázatot raknak az űrhajósok vállára.
Ha az űrrepülőgépek tovább repülnek, az újra fogja strukturálni az űrkutatásra szánt amerikai pénzeket. Bizonyosan elvonások és ezzel szinte természetesen együtt járó késések fogják érinteni a Constellation programot is. Az egész spekuláció persze tényleg elég korai még, de bizonyára emlékszünk még a Hubble „halálra ítélésére”, és láthatjuk, hogy egy hónap múlva mégis megy űrhajó a távcsőhöz. A dolgok mai állása szerint a rettentő szigorú 2010-es leállítási határidőt sem kell már olyan nagyon komolyan vennünk.
Kapcsolódó cikkek:
Űrrepülőgépek: közeleg a vég?
Orion: egy év késés