Az eredetileg június 26-ra tervezett start meghiúsult, az új indítási dátumot 1984. augusztus 30-ra jelölték ki.
A legénység és a családtagok 29-én még megünnepelték Charles Walker születésnapját, majd másnap újra felöltötték a kék színű „egyenruháikat” és elfoglalták helyüket a Discovery kényelmes üléseiben. Ám ekkor sem ment minden simán: egy „véletlenül” az indítóállás közelébe tévedő magánrepülőgép miatt majdnem hét percig szüneteltetni kellett a visszaszámlálást…
Hat másodperccel a felszállás előtt újra beindult a három főhajtómű, és gőzfelhő tört fel az űrrepülőgép alól. Egy másodpercnél beindultak a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták is. Azok a rögzítések, amelyek eddig az indítóasztalhoz kötötték a járművet, kiengedtek… és amint az óra a nullához érkezett, a Discovery floridai idő szerint reggel 8:41-kor végre felemelkedett…
A jármű minden nehézség nélkül elvégezte a fordulási programot, hogy a kijelölt 28,5 fokos hajlásszögű pálya irányában haladjon felfelé. Kicsit több mint két perc repülés után az automatika leválasztotta a két szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétát, mivel már csak néhány másodpercnyire voltak azok a kiégésüktől. Újabb hét perc múltán leálltak a főhajtóművek is, és leválasztották a kiürült külső hajtóanyagtartályt. A Discovery legelső alkalommal megérkezett a világűrbe.
A legénység példás szorgalommal teljesítette a kijelölt feladatokat, útjukra bocsátották a három műholdat, elvégezték a napelemtáblás kísérleteket, és természetesen arra is maradt idejük, hogy élvezzék a világűrben való tartózkodás csodálatos érzését. Az új űrrepülőgép minden alkatrésze kiválóan üzemelt. Végül ideje volt hazaindulni, és a hat űrhajós valamint a gép búcsút intett a világűrnek 1984. szeptember 5-én. A leszállás zökkenőmentesen sikerült az Edwards támaszpont kifutópályáján.
A legénység férfitagjainak űrhajóskarrierje szépen folyatódott tovább, mindegyikük járt még legalább egyszer a világűrben. A legénység hölgytagját, Judith Resniket is jelölték ismét űrutazásra: a NASA az STS-51-L küldetés során számított volna a munkájára. Ez az út azonban tragédiába torkollott: a Challenger űrrepülőgép az oldalsó gyorsítórakéta műszaki hibájának következtében 73 másodperccel a start után felrobbant 1986. január 28-án, kioltva ezzel a legénység mind a hét tagjának életét, köztük Judith Resnik űrhajós és Christa McAuliffe történelemtanárnő-űrhajós életét is.
A Discovery űrrepülőgép a Nemzetközi Űrállomásról fényképezve.
A harmadikként szolgálatba állott űrrepülőgép, a Discovery, amely a NASA-tól az OV-103 kódnevet kapta, már szolgálati ideje alatt legendává vált. Második űrrepülése során –azóta is egyedülálló módon – visszahoztak a fedélzetén két műholdat a világűrből, a Palapa-B-2 és a Westar-6 nevű mesterséges égitesteket. A Challenger tragikus pusztulása után ez az űrrepülőgép végezte el az első felszállást, Frederick Hauck parancsnoklásával újrakezdve az Egyesült Államok űrrepüléseit 1988-ban. Az ezt követő években a NASA legmegbízhatóbb űrrepülőgépévé lépett elő. Legnagyobb érdeme, hogy az ő fedélzetéről indították útnak 1990 áprilisában a Hubble-űrteleszkópot, majd a második és harmadik Hubble-javító/karbantartó repülést is a Discovery teljesítette. Ezen kívül útnak indítottak a fedélzetéről három TDRS kommunikációs műholdat és az Ulysses űrszondát. Ez az űrrepülőgép hajtotta végre az STS-95 jelű küldetést 1998-ban, amely során visszatért a világűrbe az első amerikai, aki orbitális űrrepülés során megkerülte a Földet: John Glenn. Ekkor 77 éves (!) volt, ezzel mindmáig a legidősebb űrhajósnak számít (a legfiatalabb a szovjet Vosztok-2 űrpilótája, German Tyitov, aki 25 évesen végzett űrrepülést 1961-ben). A Discovery meglátogatta a Mir űrállomást, valamint a Nemzetközi Űrállomás építésében is tevékenyen részt vesz: többek között a Discovery szállította fel a Harmony nevű csomópont-modult vagy a japán gyártmányú Kibo laboratórium fő egységét illetve robotkarját. A Columbia tragédiája után ismét szomorú megtiszteltetés adódott a legmegbízhatóbb űrrepülőgép számára: a Discovery végezhette el a Columbia elvesztését követő első űrrepülőgép-küldetést 2005-ben.
A Discovery űrrepülőgép útban a világűr felé.
Az űrrepülőgép 2009. augusztus 1-ig összesen 36 alkalommal járt a világűrben. A jelenlegi tervek szerint ez az űrsikló fogja végrehajtani a legutolsó űrrepülőgép-repülést, várhatóan 2010-ben. Ez lesz majd a Discovery 39. űrutazása. „Aktív éveit” követően – ha minden a tervek szerint alakul – kiállítási tárggyá magasztosul az űrlegenda, és Washington D.C.-ben, a National Air and Space Museumban fogadja majd szerényen a reá kíváncsi érdeklődőket. (Forrás: NASA)
Kapcsolódó cikkek:
Egy űrlegenda születése: 25 éves lett a Discovery (1. rész)
Pontosan 25 évvel ezelőtt a mai napon, 1984. augusztus 30-án indult útnak először a Discovery űrrepülőgép a világűr felé az STS-41-D jelű küldetés során.
